Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

sokfelé asszociáltat. Sok jó gondolata van, tervezőművészete intellektuális jellegű, érzék- letessége mellett.

Legnagyobb, legjelentékenyebb tervezőművészeink közül való a bábművész Koós Iván, egyúttal a legmodernebb színházművészeti törekvések vallója és megvalósítója. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványaként tanult, s szerzett 1950-ben diplomát. A bábjátékkal Rév István műhelyében ismerkedett meg még festőművészj elölt korában. 1954-től hat éven keresztül az általa alapított Auróra bábegyüttes rendezője és tervezője volt. 1960 óta a budapesti Állami Bábszínház tervezője. Rendszeresen tervez a Magyar Televíziónak, de más fővárosi és vidéki színházak is meghívták már, akár társtervezőnek, akár színpadkép és ruhák tervezőjének. Alkotótársa volt a bábszínház különböző vonulata legnagyobb sikereinek. így a Shakespeare-. Dürrenmatt-, Svarz-. Jarry-be- mutatóknak, tehát a felnőttműsoroknak. Ugyanúgy a színház opera- és balettprodukcióinak (Bartók, Kodály, Stravinsky és mások művei), valamint a különböző gyermekelőadásoknak. A modern képzőművészet formanyelvét alkalmazza, tervei teljes látomások (színpadkép és bábok együttesére vonatkozó), s a kis terek beépítése, benépesítése mindig monumentális hatású. Otthon van egyúttal a bábtechnika legkülönbözőbb válfajaiban, s ha kell archaizál vagy népies, rafináltan szürrealista vagy pop artos, a gondolat, a cselekmény szolgálatában. Színházának legfrissebb sorozata egy jelenetekből, egyfelvonáso- sokból álló etüdsorozat, a legkülönbözőbb szerzőkkel, műfajokkal, bábtechnikával. Legjobb ezek közül a Jean-Claude van Italie Moteljéhez készített groteszk bábszínpada (Állami Bábszínház, Budapest, 1973, Szőnyi Kató rendezése). Az emberformájú színpad, mintegy önmagát falja fel, emészti meg, kifigurázván így a kispolgári önzést. Könnyed, szellemes megoldású, variációsorozatú Ligeti—Szilágyi Aventures című művéhez (ugyanott, 1973, Szőnyi Kató rendezése) komponált

17