Heves megyei aprónyomtatványok 9/H

MARTON ISTVÁN

1936-ban született Budapesten. A gyermekkar fogékony éveit Péosváradon, egy szép dunántúli faluban töltötte. Pécsett szerzett állam- és jogtudományi diplomát, de jogi munkakörben egyetlen napot sem dolgozott. Vonzalma, az egyetemi évek alatt megszerzett élmények és tapasztalatok másfelé irányították. Joghallgató korában a pécsi rádió stúdiója külső munkatársa, Budapestre költözése után a Televíziónál vállalt munkát. Mint rendezőasszisztens és ügyelő a Hunnia Filmgyár Gyarmat utcai telepén is dolgozott. 1967 óta a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Dolgozók Szakszervezete „Mérleg” című lapjának félelős szerkesztője.

Novelláival, cikkeivel különböző folyóiratokban találkoztunk. Első kötete 1973-ban jelent meg a Szép- irodalmi Kiadónál Királyi vadászat címmel.

Így vall magáról:

Élménygyűjtéssel kezdődött, betűvetéssel folytatódott. Egyre inkább a fegyelmezett munka igényével. Ez persze nem azt jelenti, hogy hormincnéhányéves koromban kezdtem szépírói tevékenységemet. Úgy hiszem, mint mindenki másnál, legfogékonyabbnak mondott gyermekkorban, háromtól hét éves korig gyökereződött agy- és idegsejtjeibe az „íróság vágya" és ez először kamaszkori naplójegyzetekben (versekben soha) realizálódott. Azóta is próbálkozom a dunántúli kisváros háborús és háború utáni megnyilvánulásait, az emberek érzelmi és indulati kitöréseit papírra vetni. S ehhez kapcsolódnak a legújabb élelmozaikdarabka gyűjtési és betűössze- rakási kísérleteim.

Az írói eszménykép kifejezést nem szeretem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy mint a járni tanuló gyerek; „a nadrágját fogom" Thomas Mannáik, a magyar irodalomban pedig Sánta Ferencnek és regényben (esetleg több regényben) szeretném szép magyar nyelven, minél teljesebben kifejezni magam.