Heves megyei aprónyomtatványok 9/E

Kertészeti termékeik exportja Heves megyéből: Me.: vg. Megnevezés 1958. 1961. 1969. Gyümölcs 706 1030 1271 Csemegeszőlő 755 826 361 Zöldség 1094 746 1462 Összesen: 2555 2602 3094 Az utóbbi években megteremtődtek az iparszerű állattartás alapjai. Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások igen jelentősek. A lakosság fogyasztása a biológiailag értékesebb tápanyagok — hús és egyéb állati termiékek — vonatkozásában az életszínvonal emelkedésével összefüggésben nö­vekszik. Az állattenyésztés fejlesztése az export fokozása szempontjából is fontos. Az állatállomány alakulása Heves megyében: Megnevezés Szarvasmarha Sertés Juh Ló Me.: db 1935. év 1969. év 57 167 65 537 125 578 134 536 69 367 107 391 31 832 7 119 Az új módszerek bevezetése lehetőséget nyújt az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésére, ugyan­akkor a korszerű technológia alkalmazása — a higiénikus termelés mellett — mentesít a nehéz fizikai munkától. A fejés gépesítettsége gyors ütemű fejlődésen ment keresztül, míg 1965. évben csupán a tehenek 2,8 szá­zaléka volt géppel fejve, addig 1969-ben ez az arány már elérte a 79 százalékot. Az állattenyésztés és az állategészségügy egyik legjelentősebb feladata a szarvasmarha-gümőkór leküzdése. E tevékenységre jel­lemző, hogy 1966-ban a 10 804 db-ot kitevő, összes tehénlétszámfoól még csak 3112 db tehén volt men­tesített környezetben elhelyezve, viszont 1969-ben ez a szám már megduplázódott, vagyis 6796 tehén van mentes környezetben elhelyezve. 23

Next

/
Thumbnails
Contents