Heves megyei aprónyomtatványok 8/K

megvan a maga jelentősége - hanem saját művészetpártoló és értő közönségének igényére számítva rendezte és rendezi képzőművészeti kiállításait. A művészet befogadásával és meggyökereztetésével együtt felnevelődött a társadalmi bázis, a műértő közönség. Nevelő, tudatos népművelői munka eredményeként váltak patronálókká, tudják, hogy az alkotásokban megfogalmazott gondolatok értük és nekik szólnak. Világossá és természetessé vált, hogy a mindennapi munka értelmének egyik magyarázója; a ma és a holnap újabb értelmét kifejezni tudó képzőművészet lehet. Salgótarjánban szeretik a képzőművészetet, de nem a fukarság csak nekem és csak az enyém fojtogató szeretetével. Ezért is válhatott a rendszeres tavaszi bemutatkozás országos jellegű seregszemlévé. A rendezők művészetet és művészeket megbecsülő igyekezetét fejezi ki az a törekvés, hogy a tárlaton a legjelentősebb alkotók műveikkel jelenlegyenek. A művészek számára pedig megtiszteltetés a részvétel lehetősége. A kölcsönös megértés, és a cél azonossága — a művészet és közönség egymásrataiálásának elősegítése - a siker biztos záloga. Nem véletlen, hogy a tavaszi tárlatok sorozata mindig példamutató volt színvonal és az elkötelezettség tekintetében.

Az általánosan érvényes pozitív tartalom mellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy reálisan értékeljük és tudatosítsuk a tavaszi kiállítások tanulságait, kulturális politikai és szakmai szempontból egyaránt. Alapvető az a tény, hogy épp a salgótarjáni, s az ehhez hasonló tárlatok bizonyítják a képzőművészet és a művészek társadalmi kapcsolódásának szükségességét, és a már meglévő kapcsolatok tartalmi vonatkozásainak fejlesztési igényeit. Sehol nem valósul meg olyan következetesen kulturális politikánk egyik meghatározó jelentőségű célkitűzése — közelebb a tömegeket a művészethez és a művészetet a tömegekhez — mint a képzőművészetet egyben befogadó bázis megteremtésével is mecénáló kiállítási tevékenység alkalmával. További feladat a társadalmi bázis szélesítése és a befogadás minőségének differenciálása. Szakmai tekintetben pedig az igényes közönség értéket váró igényének való megfelelés, és az újabb igényeket felkeltő alkotói tevékenység támogatása.

Ez nem könnyű feladat, alapos szakmai munkát is igényel. A helyi mecénások és az ország szakemberei kötelesek észrevenni és érvek segítésével orientáló erővé emelni a tárlat elméleti és esztétikai elemzéseiből eredő tanulságokat. Nagyon sok művészpálya kibontakozásának, vagy éppen betetőzésének pillanatát fedezhetjük fel mór a különböző városokban, vagy kisebb települések kezdeményezte reprezentatív tárlatokon. Sokszor új színt, új törekvéseket konstatálhatunk, s ez már a magyar képzőművészet sorsa szempontjából sem közömbös. Dokumentatív értékűek, és lel - kesítőek a kezdeményezések, és hamar hagyományt teremtő eseménnyé válnak. Úgy mint a mostani tavaszi tárlat bizonyítja. Rangot és ösztönzést jelent az itteni sikeres szereplés; a rendezési- és az alkotói munka keserveit bőkezűen honorálja a kiállítás, illetve egy-egy alkotó egyéni sikere. Őszintén kívánom, hogy e mostani bemutatkozástovább erősítse a már megteremtődött hagyományt. Szolgáljon a kiállítás látogatóinak és a kiállító művészeknek maradéktalan örömet ez az ünnepélyes és rangos találkozás. Az évről-évre visszatérő találkozás biztosításáért fáradhatatlanul munkálkodóknak, és a műveikkel emberibb világunk megteremtésért felelősséggel szóló művészeknek, a képzőművészet erejébe hívő, a képeket, szobrokat, grafikákat szerető kiállításlátogatók nevében köszönetét mondok.

Bereczky Lóránd