Heves megyei aprónyomtatványok 8/J

Iában sikkor fedezik- fel őket, mikor pályájukon a Nap felé ka.’adva kb. a Jupiter távolságába érnek, ahol msgimdu' a kóma képződése. A szabadszemrmiel is ’látható üstökösök pedig meglehetősen ritkák. Á katalogizált üstökösök száma nem éri el a nyolcszázat, ezek között mintegy 50 olyan rövid periódusú van, amelynek legalább két visszatérítéirését megfigyelték.

A legelfogadottabb elméie1: szerint a többszázmiűi- árdra tehető üstökösök a Napt-'t 1 5 fényév távolságban keringenek különböző el'ipszis alakú pályákon a Nap körül az ún. üstökös zónában. Ka valamilyen zavar hatására ez á pálva módo-ul az üstökös a b^TioreindiSzer belső terébe kerül, ahol a üstökösmag anyaga a Naphoz közeledve, annak hatására párologni kezd. A jégből gázzá szublimálódó anyag kómát, majd csóvát alkot, amely mindig a Nappal ellentétes irányba mutat, jelezve azt, hogy a Nap korpuszkuláris sugárzása és sugárnyomása szinte lefújja az üstökösről a csóvát.

Az üstökösök szerkezete

Az üstökösök három jól megkülönböztethető részből állnak:

— a mag

— a kóma, vagy üs’ökös

(ezt a kettőt együtt szokták az üstökös fejének is mondani)

— a csóva, vagy farok.

Az 1973 f jelű Kohoulek üstökös

Az üstökösöket leggyakrabban a felfedezés évével ás egy kis betűvel jelölik, atme'yik abc sorrendben ázni utat ja, hogy az illető évbein hányadikként fedezték fel. Az ismertebb üstökösök felfedezőjük nevét is viselik.