Heves megyei aprónyomtatványok 8/J
Lorca — a színházról . . . Mindig a színház volt a hivatásom. Életem számtalan óráját szenteltem a drámának. Bizonyos értelemben egyéni elképzelésem van róla, mely szemben áll az általános felfogással. A dráma könyvből kilépő és emberivé váló költészet. Emberivé válik, beszél és kiabál, sír és kétségbeesik. A színpadi alakoknak a költészet ruhájában kell megjelenniük, de úgy, hogy a csontjukat és vérüket is látni lehessen. Olyan emberinek kell lenniök, oly velőtrázóan tragikusnak és oly erősen az élethez és saját jellemükhöz kötöttnek, hogy elárulják magukat, hogy maguk érzékeljék szenvedéseiket, és szerelemmel vagy undorral teli szavaik minden bátorsága ajkukra toluljon. ★ ... én a társadalmi cselekmé- nyű színház szerelmese vagyok . . . A színház az egyik legkifejezőbb és leghasznosabb eszköz egy ország építésére. Légsúlymérő, amely egy ország nagyságát vagy hanyatlását jelzi. A finom érzékenységű és minden ágában — a tragédiától a bohózatig — jól irányított színház néhány év alatt képes megváltoztatni egy nép fogékonyságát. Ám a lezüllesztett színház, ahol a Pegazus szárnyait patái helyettesítik, egy egész nemzetet tud közönségessé tenni és elaltatni. A színház a sírás és a nevetés iskolája. Szabrad ítélőszék, ahol az emberek ósdi és téves erkölcsi tételeket tehetnek nyilvánvalóvá, ám élő példákkal állíthatják a nézők elé az emberi szív és az érzelmek örök normáit. ★ Az a nép, amely nem támogatja és nem fejleszti színházát, ha még nem halott is, haldoklik. És ugyanígy, annak a színháznak, amely — akár kacagtatva, akár megríkatva — nem veszi át népe szívének társadalmi, történelmi lüktetését, amely nem fejezi ki népe drámáját, tájainak és szellemének valódi színeit — nincs joga színháznak neveznie magát. Az inkább játékterem, vagy olyan hely, ahol azt a szörnyű dolgot művelik, amit úgy hívnak: időtöltés .. . * ... A világ e drámai pillanatában a művésznek együtt kell sírnia és nevetnie népével. Oda kell hagynia a liliomcsokrot és derékig kell gázolnia a sárban, hogy azokat segítse, akik még csak keresik a liliomot. Én különösen szorongató vágyat érzek, hogy másokkal megértessem magam. Ezért kopogtam a színházak ajtaján, és minden művészi képességemet ci színháznak szentelem." A Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház műsorismertetője — Szerkesztette: Siklósi László. Felelős kiadó: Sallós Gábor. A címoldal fotografikáját és a belső oldalak fényképeit Keré- nyi László készítette. — Borsodi Nyomda, Miskolc. Felelős vezető: Szemes István — 74 8858 Federico Garcia Lorca YERMA Tragikus költemény 3 felvonásban, 6 képben Fordította: Németh László Zene: Simon Zoltán Szereplők: Yerma.........................................Gyöngyössy Katalin Maria.........................................Jancsó Sarolta Jókedvű öregasszony .... Máthé Éva Jászai-díjas, érdemes művész Fiatalasszony...............................í,L°*°r ?,at°lin vajda Viola Dolores.........................................Lenkey Edit Juan ......................... Paláncz Ferenc Jász ai-díjas Victor.........................................Blaskó Péter 1. Sógornő................................Zoltán Sára ? . Sógornő....................................Nagy Mari . öregasszony..........................Nádassy Anna őre-- sszony..........................Somló Mária г I Héczey Éva Fgv más,к asszony . . . Füzy E'jt 1ím..............................................Varga Tibor Nő..............................................* * * 1. Férfi.........................................Jancsik Ferenc 2. Férfi.........................................M. Szilágyi Lajos 3. Férfi.........................................Szántó Lajos Díszlettervező: Székely László Jászai-díjas Jelmeztervező: Poós Éva m. v. Koreográfus: Somoss Zsuzsa Rendezőasszisztens: ifj. Somló Ferenc és Zala Szilárd Világítástervező: Czövek György Rendezte: Illés István
