Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
a püspökség területét — a várhegy fennsíkját — körülvevő falak, a vár felépítése is. E falaknak egy része ma is áll még, néhol (püspöki palota) más épületekbe befoglalva. A püspökség hatalmas birtokai révén nagy gazdagságra tett szert, amely lehetővé tette a székesegyház további bővítését és a vár megerősítését. Ezek az építkezések már gótikus stílusban történtek. Legszebb, legértékesebb emléke ennek az építkezésnek a várban a gótikus püspöki palota, amelynek építése 1474 előtt fejeződött be. A XV. század utolsó negyedében megkezdték a gótikus szentélyű székesegyház még nagyob méretű, késő gótikus bővítését. Felépült a hatalmas, kápolnakoszorús szentély. A nagyszabású építkezést a Mátyás király halálát követő zavaros évtizedek, majd véglegesen a mohácsi csatát követő ösz- szeomlás szakította félbe. A darabokra szakadt ország keleti részén János király, a nyugati részeken pedig Fer- dinánd uralkodott. A két király csapatai állandóan dúlták, rabolták a másik király ke2. A Szantély-bástya a XVI. század közepe táján (Sedlmayr J. rekonstr.) 2
