Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

Kiállításunk címével, — Művészet és valóság — még négy ízben fog találkozni Ön, Tisztelt Látogató, aki most eljött ide, hogy ezt a tárlatunkat megnézze.

Illő tehát, hogy elöljáróban néhány sorban tájékoztassuk célkitűzéseinkről, azokról a tényezőkről melyek ezt az akciót létrehozták, de illő egy kicsit elgondolkoznunk, elbeszélgetnünk azokról a fogalmakról is, melyeknek jegyében ezt a sorozatot elindítottuk.

Nem agitálni akarjuk, hanem egy kicsit beavatni munkánkba, tájékoztatni műhelytitkokról, érdeklődését felkelteni, tudását gyarapítani, — s végül véleményét kérni, hogy művészet és közönség igazán közösségben, kölcsönhatásban fejlődhessen.

Célkitűzéseinket elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és programnyilatkozata fogalmazza meg, ez adja meg számunkra azt az elvi alapot, mely végső soron minden kiállításunknak vezérfonala kell hogy legyen.

Nem kívánok hosszasan hivatkozni, idézeteket citálni ezekből a dokumentumokból, de idekívánkozik az ott rögzítettek néhány sora.

— „A szocialista társadalom kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a művészetek eleget tehessenek sajátos valóságfeltáró és tudátformáló hivatásuknak.”

— „Az alkotók között mind általánosabbá válik az a felismerés, hogy a dolgozó nép növekvő igényeinek kielégítése és újabb igényeinek felkeltése a művészet belső fejlődésének is legfőbb érdeke. Ennek alapján lesz tartalmasabb az alkotói szabadság, s érvényesül igazán a művészetek realizmusa, pártossága. így kerül szorosabb kölcsönhatásba élet és művészet, alkotás és közösség, így bontakozik ki igazán a művészet emberformáló hatása.

— „Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot az alkotó- műhelyek és a művészek, illetve a munkások, a kultúrát szerető, értő dolgozók között.”

— „El kell érni, hogy az önművelés, a kultúra öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé váljék.”