Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

dig elővettem a szalmazsákot, ott aludtam az étteremben. A tanonciskolában semmi szakmai oktatás nem volt, s a főpincértől is úgy kellett ellesni a szakmai fogásokat. A napi munka 16 órán át tartott, vagyis tanonckoromban éjjelnappal az étteremben tartózkodtam.

— A mai fiatalok másképpen gondolkodnak. Rendesek, szorgalmasak, de a szabad idejüket viszont nem szívesen áldozzák fel még a több pénzért sem. — Ma már nagy az idegenforgalom, tengernyi turistát kell ellátni. Én mégis azt vallom: s erre tanítjuk a gyakorlatra hozzánk került fiatalokat is — a vendégekkel mindenkor foglalkozni kell. Vegyék észre, ha bejön, szóljanak a szakácsnak, ha van valami egyéni kívánsága.

— Még el sem .kezdtem a nyugdíjidőt; máris azon töröm a fejem, visz- szamegyek fél műszákba dßlgozni, szabadnapokon helyettesíteni. Jó érzés, hogy szükség van rám, hogy megismernek. A múltkor egy kis rokonnal sétáltam Egerben, s amerre mentünk, mindenki köszönt. Amikor egy ismeretlen haladt el mellettünk, a kislány megkérdezte: Béla bácsi, haragszik erre az emberre? Miért? — Hát, mert nem köszönt neki. Ilyen kapcsolatban vagyok én 45 év munka után a várossal, az emberekkel ...

Az Unicornis étterme belülről.

13