Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
így kezdődött „Alapító véghatározat: Eger város Tanácsának végrehajtó bizottsága 1950. december 27-én A. 5264—26/10/ 1950. IV. számú véghatározatával az Egri Gyógyfürdő Vállalat kötelékébe tartozó fürdő- és vendéglátó üzemrészleg széjjelválasztását határozta el, amelyet a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 5204—29/1950. számú véghatározatával jóváhagyott. Ennek alapján az ipari és kereskedelmi osztályon keresztül utasítja a végrehajtó bizottság az Egri Gyógyfürdő Vállalat vezetőségét, hogy a fürdő- és vendéglátó üzemrészleg széjjelválasztásával kapcsolatos intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Egyben a végrehajtó bizottság a vendéglátó üzemrészleg nevét „Egri Vendéglátóipari Vállalat" nevében állapítja meg, amelynek tárgya ételek és italok kiszolgálása, szállodaipar gyakorlása. Tartama: határozatlan idő. A vállalat vezetőjéül a végrehajtó bizottság Szakácsi Bertalan egri lakost nevezi ki, akinek besorolása iránt később történik intézkedés. Indokolás: Mivel két különböző jellegű üzem széjjelválasz'ását a városi tanács vb. elhatározta és a megyei tanács vb. jóváhagyta, így a két üzemrész gyakorlati szétválasztása iránt intézkedni kellett. A vállalat vezetésével a végrehajtó bizottság Szakácsi Bertalant bízta meg igazgatói minőségben, mivel nevezett úgy politikai, mint egyéb szempontból kifogás alá nem esik. Erről értesítést kap: 1. Megyei tanács vb. titkárság 2. Megyei tanács vb. ipari és kereskedelmi osztálya 3. Szakácsi Bertalan, Donát u. 2. sz. 4. Egri Gyógyfürdő Vállalat Kelt Eger város tanácsának 1951. évi január hó 11-én tartott rendes ülésén. Aláírás: Kareszek Mihály vb-elnök.” Ezzel az alapító levéllel kezdődik a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat negyedszázados története. Az Egri Gyógyfürdő Vállalattól különvált vendéglátó részlegből lett az Egri Vendéglátóipari Vállalat. Nagyjából azonos időpontban alakult a másik jogelőd, a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat is. Az egri vállalat aztán rövid idő alatt bővült az Eger környéki falvak, bányász- települések vendéglátó egységeivel, főleg az italboltokkal, a gyöngyösi pedig a hatvani, lőrinci, hevesi vendéglátó egységekkel. 1954-ben itt már a névváltozás is jelöli, hogy kiterjedt a hálózat, nagyobb lett a működési terület; ettől az időtől már Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat a hivatalos név. Az egri központhoz 1955-ben Felnémet, Egercsehi, Bélapátfalva, Sírok és Szucs- bányatelep után csatlakozik az úgynevezett Heves megyei Vendéglátóipari Tröszt is az egri és környékbeli egységeivel. A néhány év alatt szerveződött, viszonylag nagy hálózatban az 50-es évek második felében megkezdődhetett a munka a magasabb színvonal, a jobb ellátás biztosítása érdekében. A nagy ipari beruházások révén ugrásszerűen megnőtt a munkások száma, nem volt többé szükség arra, hogy más területekre vándoroljanak megélhetést keresni az ittlakók. Az életforma változása a megújuló falvakban, gyarapodó városokban mutatkozott meg. A Mátra, Bükk festői vidékeit egyre többen keresték fel a turisták, az ország más részeiből és külföldről idelátogatók; a megye gazdaságában is nagy szerepet kapott az idegenforgalom. Mindezeket a változásokat — amelyeket később még csak tovább gyorsított az új gazdasági mechanizmus gyakorlata — a vendéglátóiparnak is figyelembe kellett venni, alkalmazkodni az úi követelményekhez, elvárásokhoz. Szükség volt az egész területet felölelő nagy vállalat kialakítására. E meggondolás 2
