Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
füles bástyás erődítés Baldigara nevéhez fűződik. E rendszernek lényege az, hogy a vár két sarka köré épített füles bástyák közti egyenes várfalszakaszt azok ágyúinak kereszttüze elméletileg bevehetetlenné tette. A füles bástyákban két szinten helyezték el az ágyúkat (13. kép). A bástyák és ágyútermek között a várfalak, bástyák aljában vezető összekötőfolyosók biztosították a zavartalan közlekedést az ostrom idején is. Ezekből a folyosókból figyelték az ellenség aknászainak tevékenységét és szükség esetén ezekből a folyosókból indítottak ellenaknák telepítésére kisebb folyosókat. A füles bástyák belső szögletében a terv szerint egy-egy „rejtekkaput” készítettek, amelynek akkorának kellett lennie, hogy egy lándzsás katona átférhessen rajta. Ezeken a kapukon ostrom idején jól zárható, erős vasajtók voltak, békében pedig azokat el kellett falazni. Ezeken keresztül jártak ki és be a várba a hírvivők, felderítők, sőt az ellenségre meglepetésemen kitörő kisebb csapatok is. A keleti várfal mögötti területen (20—21) találjuk a vár egyik középkori kútját (21/a), amelyből nemcsak fentről, hanem az emeletes kaszárnyatermek mindkét szintjén lehetett vizet meríteni még a leghevesebb ostrom idején is. A délkeleti füles bástya felső udvarán (23) • ____ 1 6. A gótikus püspöki palota (1). az elpusztult középkori lakótorony (2), a Tömlöc- (3) és a Föld-bástya (4) alaprajza 17
