Heves megyei aprónyomtatványok 8/I
HATVANI QALER.IA Vörösmarty Művelődési Központ Horváth Mihály utca 10. O í?. O MIKUS SÁNDOR Kossuth-díjas, kiváló művész KIÁLLÍTÁSA o o Megnyitja 1976. október 21-én, csütörtökön, délután 5 órakor POGÁNY ö. GÁBOR a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. O O •A tárlat megtekinthető 1976. október 21 -tői 31-ig, naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig. MŰVÉSZ ÉS MŰVEK Galériánk legújabb tárlatán a több mint negyven esztendeje munkálkodó Mikus Sándor szobrászművész alkotásaival ismerkedhetnek meg a helybeliek, s a városba látogató vendégek. Kiállítónk életútja a gyermekéveket követően az Egyesült Izzóba vitt, ahol munkásként dolgozott. Esztendők múltak el, amíg alkotó ösztöne kibontakozott, s különböző mesterek figyelme közepette elsajátíthatta a szcbrászmesterség megannyi fogását, tudományát, hogy később, művészi invencióval robbanásig telten, egymás után hozza létre szebbnél szebb munkáit. A század harmincas éveiben már tekintélyes díjak, kitüntető elismerések, elemző kritikák kísérték szereplését. Előbb a Szinyei Társaság részesítette jutalmakban, 1937-ben a párizsi világkiállítás zsűrije ítéli Mikus Sándor műveinek két aranyérmét. A felszabadulást követően pedig kétszer részesül Kossuth-díjban, érdemes, majd kiváló művészi címmel adományozzák meg, s negyedszázadon át tanár'kodhat a Képzőművészeti Főiskolán. Mit mondhatunk szobrairól, kisebb-nagyobb alkotásairól? Mikus munkáinak ismérveit, erényeit sorolva minduntalan az arányérzék a mértéktartás szinonimáihoz kell nyúlnia a műtörténésznek. Nagyfokú alaki fegyelem érvényesül valahány szobrában, s tőmondatos egyértelműség, la- konikus szépség jellemzi mintáit. Figuráiból ugyanakkor nyugalom, kiegyensúlyozottság, gyengédség sugárzik, ami mind alkalmas arra, hogy megjelenítse az emberi viszonylatok alapformáit, felismerhetővé tegyen eszményi jellemeket, tipikus helyzeteket, továbbá művészi magyarázatta! kapcsolódjék az elmét foglalkoztató bölcseleti meggondolásokhoz. Emberszabású lépték szabja meg Mikus Sándor minden vállalkozását, kicsi méretekben csakúgy, mint monumentális feladatoknál. Megnyilatkozásaiban ugyanis egyazon felfogás kér szót, a művész aktív világnézete, a társadalomról és a természetről, az emberről és a környezetről, a művész hivatásérzetéről és általában a művelődésről vallott elveinek együttese, olyanfajta észjárás, mely egyén és kölcsönhatásában a kiteljesedett személyiségnek biztosítja a vezérszólamot. Ez a személyiség — Mikus Sándor fogalmazásában — testileg és szellemileg harmonikus ember, akiben a jó tulajdonságok, rokonszenves vonások egyöntetűen bontakoztak ki, taglejtéseiben karakterében hitelesen tükröződik a jámbor szándék, a humanitárius megértés. Pedig egyetlen olyan figura sem található mesterünk életművében, amelyik feltűnéstkeltő „szép" lenne, úgy, ahogyan azt az elmúlt századokban a műbarátok megszokták. Másfajta szépségre tanítanak ezek a szobrok. Szerényen, tartózkodóan egyesítik magukba az összhang, az egyensúly elemeit, lágy ritmussal, váltott szimmetriákkal fejezik ki a valóságban megfigyelhető mozgást. De új összefüggéseket tárnak fel a téri szerkesztés, a háromdimenziós ábrázolás, a képzetkeltő sziluett alkalmazásában is. Galériánk körültekintő gonddal váloaatott kiállítási anyaga tanúságtétel az imént idézett jellemvonások tekintetében, s gazdagon tárja fel Mikus Sándor alkotóvágyának, magas fokú mesterségbeli tudásának lényegét, bizonyára mindannyiunkban maradandó élményt, benyomást keltve. Moldvay Győző
