Heves megyei aprónyomtatványok 8/E

A képlékeny, jól formálható agyag az őskori és ókori ember legkönnyebben hozzáférhető, sok területen nagy mennyiségben megtalálha'ó természeti kincse. Jelentősége a legősibb világteremtési mítoszokból is kiviláglik. Kiégetését véletlen felfedezéssel már a régibb kőkorszakban ismerték, agyagszobrokat készítettek. Építőanyagok, eszkö- rök, edények előállí ása kerámiából csak a földművelő-állattartó társadalmak kifejlődése után történt, legelőször I ónban és Ana.óliában az i. e. 7. évezred végén (610C— 6000 táján).

Törékenysége miatt edényekből folytonosan újabbakat gyártottak és egyre nagyobb számban, Elő-Ázsiában már a 6. évezred közepétől iparsze űen, kereskedelmi célra. A letűnt korok reánk maradt leleteiből a legtöbb az agyagedény-töredék.

Az őskori ember szépérzéke a legkézzelfoghatóbban az agyagedények formálásában és díszítésében nyilvánul meg. Napjainkban a kerámiának mindinkább díszítő szerepét figyelhetjük meg, épületeknél, lakásokban, az iparművészei fon'os ágát képezi. A művészettörténet tanúsítja, hogy új s ílusok születésénél a régibb korokból gyakran merítettek ötletet, indítást, nem kivétel ebben az edényművesség sem.

Heves megye terü'etén a legkorábbi ag/agedény-készítő kőkori népesség hagya'ékától időrendi sorrendben a római korig első ízben Iá hatnak agyagedény formatörténeti kiállítást. Tanulságul a művészeknek, a művészet kedvelőinek, és a régmúlt korok iránt érdeklődőknek.

F. k.: Dr. Bakó Ferenc. HNyV,, lg.: Sólymos József 76 4782 300

MEQHÍVÖ