Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

Nagy Ernő: Mészégetők Annyi népieskedő, kicicomázott, gyöngyös bokrétás művet lát az ember manapság, hogy jóleső érzéssel töl­ti el, ha olyan festővel találkozik, aki mentes marad ezektől a divatos külsőségektől, amikor a paraszti — munkás élet hétköznapjait ábrázolja. T.émái, józan rea­lizmusa sem tűri a cifrálkodást — az a művész, aki nem akar mindenáron „modernet” produkálni. Ami Nagy Ernő műveiben megkapó és példaadó, az a nagyfokú festői kulturáltság, mellyel ötvözni tudja a múltat és jelent. Megvan az a képessége, hogy meg­őrizze és akarja megőrizni a hagyományt, ugyanakkor úgy közvetítse számunkra, hogy annak hangulatát — szépségét vagy nehézségét — átérezzük. Milyen eszközöket használ a Mészégetők című képen? Majdnem az egész képteret elfoglalja a boksa, a szür­kés égből csak egy kis foltot látunk, a keskeny elő­térben álló, a tűzbe néző munkás alakja is eltörpül. Első pillantásra úgy tűnik, nagyon kevés színt hasz­nál. De próbáljuk megszámolni, hányféle árnyalata van a képen a barnának. A képlátvány realitása nem zárja ki a gondolattársí­tást. így is lehet meditálni. 14 Patay László: Száradó ruha Mit ábrázol ez a kép? A mindennapi életből vett jelentéktelen semmisé­get. Balra vaskerítés, jobbra házfal, mely előtt két fa között száradó kombinét lenget a szél. A kerítés piros (látszik, hogy új), néhány halványzöld folt jelzi, hogy a fák bontogatják leveleiket, a rózsaszín ruhát tényleg lobogtatja a szél. Nem akar sem többet, sem kevesebbet mondani, mini azt, hogy tavasz van és a tavasz szép. Egy hétköznapi pillanat, múló hangulat, festésre kí­vánkozó színek is lehetnek ihletői egy képnek, ha azo­kat a festő meg tudja osztani a nézővel. Erre is alkalmas az akvarell. 11

Next

/
Thumbnails
Contents