Heves megyei aprónyomtatványok 8/D
város”-ként emlegetik. 1949-ben létesült a Líceum épületében a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola. A városban 9 középfokú tanintézet működik, köztük gimnáziumok, gép- és műszeripari szakközépiskola, ipari szakmunkásképző intézet, egészségügyi, mező- gazdasági szakiskola. Jelentős Eger idegenforgalma és az ezzel szoros kapcsolatban lévő fürdőkultúrája is. A várost évente több mint félmillió vendég keresi fel. Természetesen a város történetéről még nagyon sok adatot, tényt, érdekességet tudnánk elmondani mi egriek, akik ismerjük és szeretjük városunkat. E néhány sort figyelemfelkeltőnek, az érdeklődés fel- ébresztésére szántuk. Befejezésül a találkozó szempontjából érdekesebb néhány helyről, műemlékről szólunk még: TARDOS: Tardos és környéke bemutatását kezdjük egy Egerből induló utazással. Ezt az utat megtehetjük az 1908-ban épült eger—putnoki vasútvonalon, de eljuthatunk műúton is célunkhoz. Felnémet után, ahogy elhagyjuk az Almár megállót szép mély völgyben kanyarog a vasút és az országút. Néha kisebb tisztások zöldje tűnik elénk, másutt hatalmas erdők fái mellett haladhatunk. Aztán hirtelen mély völgykatlanba jutunk melynek alján kis falu házai sorakoznak, fenn a magasban pedig az egyik szikla tetején pusztuló romok láthatók, ez Szarvaskő vára. A tatárjárás után épült, sorsa szorosan kapcsolódott Eger történetéhez. A XVI. század folyamán Egerhez hasonlóan ez is nehéz napokat élt meg, és 1596-ban szintén török kézre került. Az egri várral egyidőben szabadult fel a török megszállás alól, ekkor még teljes épségben álltak falai. Később a vár elvesztette hadászati jelentőségét, ma már néhány széthullott kő mutatja az egykori bástyák helyrét. A meredek szikla megtöri a völgy egyenes irányát. Annyira összeszűkült itt a völgy, hogy az országút csak a patak mellett a hegybe vágott résen tud áthatolni, a vasút pedig két alagúton át fut tovább észak felé. Nem messze a völgyszorostól találjuk táborunk színhelyét, a Heves megyei Testnevelési és Sporthivatal edzőtáborát és szálláshelyét. 10