Heves megyei aprónyomtatványok 8/D
A következő mozgalmas időszakot a város életében a Rákóczi vezette szabadságharc jelentette. Az egri vár 1705-ben került Rákóczi kezére, aki az év februárjában ünnepélyesen bevonult a városba. Később úgyszólván Rákóczi állandó hadiszállása lett a vár, itt volt egy ideig a középpontja a fejedelelem diplomáciai és hadi tevékenységének. így például 1708 nyarát is Egerben töltötte, itt kereste fel őt egy orosz követség, amely a cár közbenjárását ajánlotta fel a békesség érdekében. A mozgalom újságja a híres „Mercirius Veridicus" első száma is városunk nevét viseli címlapján. A Rákóczi szabadságharc után gyorsan gyarapodott a lakosság száma, megkezdődtek a nagyobb, városfalakon kívüli építkezések. Az 1787. évi II. Jó- zsef-féle népszámlálás alkalmával már 17 083 lakost írtak össze. Eger akkor az ország hatodik legnagyobb települése volt, megelőzve olyan városokat, mint Miskolc, Székesfehérvár, Pécs. 1758-ban kezdték el építeni Eger, sőt az egész ország egyik legszebb barokk építészeti alkotását a Minorita templomot. Ezekben az években épült a megyeháza, párját ritkító Fazola-kapukkal. 1763. és 1785 között készült el az egyetemnek szánt pompás Líceum, hazánk legszebb copf stílusú oktatási intézménye. A város fejlődése a XIX. században megtorpant, a kapitalista fellendülésbe csak igen kis mértékben kapcsolódott be. A feudalizmus és a klerikalizmus nyomasztó teherként nehezedett az itteni viszonyokra. Az ipari élet lassan indult fejlődésnek. A továbbhaladás jelentős gátja volt a korszerű közlekedési hálózatról, a vasúti fővonalról való leszakadás is. Néhány kisebb ipari üzem, — gőzmalom, dohánygyár, íakatosárugyár, téglagyár — létesült ugyan, de ez nem jelentette a város komolyabb előrehaladását. Kivette részét Eger az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiből is. A „Heves—bihari 26. honvédzászlóalj” Eger székhellyel alakult meg. 1848. őszén 2400 honvéd állt a városból a szabadságharcért harcolók sorába. 1849 februárjában Dembinszky a magyar hadak főparancsnoka tartózkodott Egerben, Görgeyvel és Klapkával a várható kápolnai csata haditervét beszélték meg. Március 30-án Kossuth Lajos érkezett Egerbe „s le sem szállva a kocsiról, gyújtó beszédet intézett az összegyü8
