Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

LEHOTKA GÁBOR orgonaművész. Első tanára Pikéthi Ti­bor zeneszerző a váci székesegyház karnagya, ő készítette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába felvételire. A szakiskolában Hammerschlag Jánosnál orgonát, Sugár Rezsőnél zeneszerzést tanult. 1958-ban felvételt nyert a Zeneművészeti Főiskolára orgo­na és zeneszerzés szakra. Tanárai közül Szervánszki Endre, Járdányi Pál és Bárdos Lajos voltak rá legnagyobb hatás­sal. 1963-ban kitüntetéses vörös diplomát kapott. Az Orszá­gos Filharmónia szólistája. Diplomakoncertje óta Magyaror­szágon és külföldön egyaránt számtalan hangversenyt adott. 1964-ben Velencében részt vett a .,Vacanze Musicali” zenei kurzuson. A Qualiton több Bach lemezt készített vele. 1969 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. Lemezei: két Bach nagylemez, Händel orgonaversenyek (Liszt F. Kamarazenekar, vez: Sándor Frigyes). Barokk or­gonaművek, felsőörsi orgonán barokk művek. 1972 óta a Filharmónia által rendezett nyári idegenforgalmi;- hangversenyek közül fellép a tihanyi apátsági templomban, '< a békéscsabai templomban, továbbá hangversenyt ad Gyu­lán, Kőröshegyen, Sárospatakon és Szegeden. SZEKERES FERENC 1954-ben fejezte be tanulmányait a Ze­neakadémián. Pedagógiai munkája mellett, — a Zeneakadé­mia Gyakorló Zeneiskolának igazgatója, — tevékenységének fő területe a régi zene és kortárs komponisták műveinek megszólaltatása. Másfél évtizede alapított együttese, a Budapesti Madrigál­kórus tíz esztendeje koncertezik rendszeresen itthon és egész Európában. A 14 tagú kamarakórus, tehetséges muzsi­kusok, kvalitásos hangú énekesek csoportja, kitűnő megva­lósítója Szekeres Ferenc művészi elgondolásainak. A régi zene korszerű előadása, ,,a cappella” és az oratórikus mű­vek megszólaltatása legnagyobbrészt a karnagy saját kuta­tásai révén előkerült anyagból történik. Hazai és külföldi zeneműkiadóknál számos sorozatos kiadványban népszerű­sítette a reneszánsz kórusirodalmának legszebb alkotásait. Legnagyobb munkája Vivaldi egyetlen oratóriumának. a ,,Juditha triumphens”-nak sajtó alá rendezése. A műről ké­szült hanglemez a mű világviszonylatban is első, teljes ter­jedelmű felvétele. Évente töföb hangversenykörutat tesz együttesével. Koncert­jeinek főbb állomásai: Velence, Firenze, Róma, Nápoly, Pár­ma, Párizs, Strassburg, Bécs, Genf, Lausanne. Brüsszel stb. Szívesen látott vendégdirigense a brüsszeli rádió énekkará­nak. Párizsban, Milánóban és New Yorkban több hangle­meze jelent meg. LISZT FERENC KAMARAZENEKAR. A Liszt Ferenc kama­razenekar 1962-ben alakult Sándor Frigyes karmester veze­tésével. Első nyilvános hangversenyüket 1963-ban adták nagy sikerrel. Azóta tevékeny részt vesz az együttes a magyar zenei életben. Repertoárjukban elsősorban barokk és a XX. sz. művei szerepelnek. Az együttes nevéhez számos bemu­tató fűződik, művészi tevékenységüket számos hanglemez és rádiófelvétel örökítette meg. Hanglemezre vették pl. Vi­valdi. Bach, CoreUi műveit, a Kunst der Fügét, a János Passiót stb. A XX. sz. magyar szerzői műveinek népszerű­sítése érdekében is számos hanglemezfelvételük van (Szől- lősy. Farkas, stb.). Számos külföldi hangversenykörú+juk során felléptek Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia. NSZK. Franciaország és Olaszország városaiban. Esterházy Pál kan­tátáinak hanglemezfelvételével megnyerték a párizsi Arany Orfeusz díjat. Az együttes állandó partnerei a legkiválóbb hazai és külföldi művészek. 31

Next

/
Thumbnails
Contents