Heves megyei aprónyomtatványok 8/D

MOZART: C-dúr szimfónia, K. 200 1773-ban Salzburgban írta Mozart a C-dúr szimfóniát, amelyet eleinte mint olasz nyitányformát tervezett meg, majd a háromtételes műfajt a Menüett tétellel egészítette ki. Figyelemre méltó, hogy a szerző a mondanivaló súlyát azzal is igyekezett emelni, hogy a szokásos rondót a zárótételben szonátaformával helyettesítette. Az első és negyedik tétel terjedelmes pillérei közé ékelődött lassú tétel és Menüett mintegy hangulati átmenetet képeznek a két szélső tétel súlyosabb mondanivalója között. A lassú tétel (Andante) népdal- intonációra épülő témája már előrevetíti a mozarti lassú tételek személyes élményből fakadó gondolati líráját. A zárótétel (Presto) pregnáns ritmikájú témái vidám vígopera-finálé hangulatát idézik. A mozarti szimfonikus költészet valamennyi alapeleme megtalálható a fiatalkori szimfónia remekbe készült tételeiben.

HAYDN: e-moll (Gyász) szimfónia, No. 44 A négytételes szimfónia alcímét csak a XX. században nyerte annak ellenére, hogy zenei mondanivalóját illetőleg irjkább, a német költészet Sturm und Drang korszakának jellegzetes hangulatait vonultatja fel a szerző. Rendhagyó módon a lassú tétel helyét a Menüett tétel foglalja el, a lassú tétel a harmadik helyre került. Talán ennek a tételnek súlyos gondolatai, sőt már a Menüett tétel triójának szenvedélyes hangvétele is .hozzájárultak a szimfónia .alapvető mondanivalója utólagos megállapításához. Az aforisztikusan tömör kétrészes zárótétel (Finale. Allegro) egyike a szerző ritkán alkalmazott ellenpont-technikájú tételeinek.

BEETHOVEN: IV. szimfónia, Op. 60. B-dúr Az 1806-os esztendőben Beethoven a remekművek egész sorával lepte meg a zenei világot. Ebben a korszakban keletkezett a IV. szimfónia is, amely elég szoros rokonságot mutat a II. szimfónia lírai hangvételével. A lassú bevezetőrész már-már a romantika ködös megfogalmazását sejteti, hogy annál nagyobb erővel törjön fel az I. tétel (Adagio-Allegro vivace) humoros, parodisztikus elemekből és váratlan dinamikai meglepetésekből szőtt zenei anyaga. A lassú tétel (Adagio) a lelki béke és megnyugvás egyik legszebb vallomás-erejű zenei megnyilatkozása. A Menüett szaggatott tánclépésű karaktere szintén a humoros megfogalmazás eredeti ötlete, a trióban a fafúvók és hegedűk humoros párbeszédét halljuk. A zárótétel sok Haydnra emlékeztető hatást mutat, a londoni szimfóniák bőséges humora, hangulata eluralkodik az egész tételen. Ugyancsak Haydn módszere az itt alkalmazott zeneszerzői fogás, amely a főtémát hosz- szú kottaértékekben ízekre szedi és szinte hangonként parodizálja. A IV. szimfónia — méltatlanul — ritkán hallható a hangversenytermekben, talán azért, mert sokoldalú mondanivalójának és szellemes zene! építkezésének kibontása nagy karmesteri hozzáértést és karikírozó tehetséget igényel.

17