Heves megyei aprónyomtatványok 8/C
Vörösmarty Mihály az 1830-os években epigramma-ciklust írt, melynek mottója egy Ponori Thew- rewik idézet: „Kinek nyavalyás a hasa, annak jó az handabasa". Vörösmarty a dühösen gúnyolódó epigrammákban a „handabasa” fej- és gyomortisztító hatását dicséri. A fej-, gyomor-, jellem- és kedély-purgálás vidám csodaszerét választottam tehát, hogy címadója legyen annak a komédiának, amit Vörösmarty vígjátékának anyagából írtam. Az új címet az irodalmi tisztesség is követeli, hiszen jeleznem kellett, hogy nem „A fátyol titkai” leporo- lása, mégcsak nem is átdolgozása volt a célom. Az eredeti mű alapos ismeretében új darabot akartam írni. A drámai anyagot tehát az eredetiből alaposan elrugaszkodva formáltam. Új és számomra rendkívül sok gyönyörűséget nyújtó módszerrel állítottam össze a dalszövegeket. Egy-egy dalt, a magam kiegészítéseivel, néha három-négy Vörösmarty-vers részleteiből ötvöztem. Valahogy úgy, ahogy festők képekből, újságkivágásokból, kész elmekből és a maguk ecsetvonásaival collage-t készítenek. A dalok java része tehát eredeti Vörösmarty-szöveg, sokkal inkább az, mint maga a színmű. Stark Tibor rendkívül eredeti zenét komponált e dalokhoz. Modem és hagyományos egyszersmind, pompásan ötvözi a XVIII—XIX. század magyar dallamvilágát a jazz- és a beatzene formanyelvével. Mindig úgy fogok emlékezni erre a jókedvű darabra, mint egyik legderűsebb, legtöbb játékos gyönyörűséget őrző irodalmi kalandomra. Görgey Gábor Vörösmarty Mihály, a magyar romantika és a reformkor egyik legkiemelkedőbb költője, drámáival nemcsak a magyar színjátszást szolgálta, hanem a színpadi nyelv megteremtője is lett. Egyetlen vígjátéka A fátyol titkai. Különös kísérlete ez a darab, témája szerint shakespeare-i igényű, de Kisfaludy Károly-jellegű, kicsit naiv, kicsit szatirikus vígjáték. Már nem is a vidéki nemesurak közt játszódik, hanem a városi Pesten, jelezve a költő jelenhez fordulását a harmincas évek elején. A Csongor és Tünde után néhány évvel, 34 éves korában írta ezt az igénytelenül kedves Pesti Emlényt, amely csak tíz esztendővel később, 1844-ben került színre a Nemzeti Színházban. Mindössze kétszer. A Honderű hiába írt róla magasztaló „didaskáliát", a darab megbukott. Hevesi Sándor 1927-ben átdolgozta, lerövidítette, laza szálait összébbvonta, s megrendezte a Nemzeti Színházban. Mint Kárpáti Aurél írja kritikájában: „ezzel a sűrítéssel csak nyert, mind drá- maiság, mind színpadszerűség tekintetében. Remekmű persze így sem lett belőle, de legalább élvezhetővé vált”. Görgey Gábor volt az, aki újabb, négy évtizedes álma után, 1968-ban ismét felébresztette Vörösmarty játékát, s teljesen új darabot írva belőle igazán színpadképessé, sikeressé tette. A kaposvári Csiky Gergely Színház számára készült el és került, színre Handabasa címen A fátyol titkai zenés feldolgozása. Görgey Gábor költő, műfordító, dramaturg és kritikus drámaírói munkássága és a színpaddal való közvetlen találkozása 1967-ben kezdődött tragikus bohózatának, a Rokokó háborúnak kaposvári bemutatójával. A következő évben a budapesti Thália Színház nagy sikerrel játszotta Komámasszony, hol a stukker című abszurd komédiáját. Ezután évenként jelentkezett, új darabbal: Noé (1969), Hírnök jő, — Népfürdő (1969), Délutáni tea (1970), Cápáik a kertben (1971), Lilla és a kísértetek (1972). Több átdolgozását is sikerrel játszották színpadon, Lengyel Menyhért Sancho Panza királysága című komédiájának zenés változatát Veszprémben és Szolnokon. Gádor Béla Részeg éjszakája Görgey adaptációjában ma is a Vidám Színpad egyik legnagyobb sikere. Mint műfordító, főként angol és német, nyelvből ülteti át magyarra regényírók, költők és drámaírók alkotásait, önálló kötetei: Füst és fény, Délkör, Hek- tor, a hőscincér, Köszönöm, jól (versek), Komámasszony, hol a stukker, Alacsony az Ararát (drámák). Ez utóbbiban olvasható a Handabasa is. Stark Tibor zeneszerző, a Bartók Színház zenei vezetője, az Országos Szórakoztató Zenei Központ tanára írt Handabasához kitűnő beatzenét. Szerelmes dalai a virágénekek hangulatát idézik, a többi szám pedig jobbára a divatos cigány folklór ritmusvilágát követi,' vagyis muzsikája folk-beat — Vörösmarty eredeti szövegeire. Az ismert komponista, — kinek számos dala a táncdalfesztiválokon is díjat nyert, szimfonikus könnyűzenéjét külföldön is gyakran játsszák, — vérbeli színpadi muzsikus. Dolgozott a Petőfi Színházban, az Operettben, s számos kísérőzenéje mellett nagy sikerű önálló zenés játékokat komponált. Darvas Szilárd—(Királyhegyi Pál: Lopni sem szabad című komédiáját a Petőfi Színház mutatta be Stark Tibor zenéjével, 1963-ban Cserhalmi Imrével együtt írta Százszor is szeretlek című musicaljét a szegedi Nemzeti Színház részére. Egyik legnagyobb közönségsikerét Dávid Rózsa: Könnyű a nőknek című vígjátékához szerzett zenéjével aratta, melyet több vidéki színház játszott. 1972-ben Békéscsabán mutatták be legutóbbi színpadi alkotását, a Lilla és a kísértetek című zenés játékot, melyet ugyancsak Görgey Gáborral együtt írt.
