Heves megyei aprónyomtatványok 8/C

MARTON ISTVÁN 1936-ban született Budapesten. A gyermekkor fogé­kony éveit Pécsváradon, egy szép dunántúli faluban töltötte. Pécsett szerzett állam- és jogtudományi dip­lomát, de jogi munkakörben egyetlen napot sem dolgozott. Vonzalma, az egyetemi évek alatt meg­szerzett élmények és tapasztalatok másfelé irányí­tották. Joghallgató korában a pécsi rádió stúdiója külső munkatársa, Budapestre költözése után a Te­levíziónál vállalt munkát. Mint rendezőasszisztens és ügyelő a Hunnia Filmgyár Gyarmat utcai telepén is dolgozott. 1967 óta a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Dolgozók Szakszervezete „Mérleg” című lap­jának felelős szerkesztője. Novelláival, cikkeivel különböző folyóiratokban ta­lálkoztunk. Első kötete 1973-ban jelent meg a Szép- irodalmi Kiadónál Királyi vadászat címmel. így vall magáról: Élménygyűjtéssel kezdődött, betűvetéssel folytatódott. Egyre inkább a fegyelmezett munka igényével. Ez persze nem azt jelenti, hogy harmincnéhányéves ko­romban kezdtem szépírói tevékenységemet. Úgy hi­szem, mint mindenki másnál, legfogékonyabbnak mondott gyermekkorban, háromtól hót éves korig gyökereződött agy- és idegsejt jelbe az „íróság vá­gya” és ez először kamaszikori naplójegyzetekben (versekben soha) realizálódott. Azóta is próbálko­zom a dunántúli kisváros háborús és háború utáni megnyilvánulásait, az emberek érzelmi és indulati kitöréseit papírra vetni. S ehhez kapcsolódnak a legújabb élétmozaikdarabka gyűjtési és betűössze- rakási kísérleteim. Az írói eszménykép kifejezést nem szeretem. Inkább úgy fogalmaznék, hogy mint a járni tanuló gyerek; „a nadrágját fogom” Thomas Mannak, a magyar irodalomban pedig Sánta Ferencnek és regényben (esetleg több regényben) szeretném szép magyar nyelven, minél teljesebben kifejezni magam.

Next

/
Thumbnails
Contents