Heves megyei aprónyomtatványok 8/B
„A Róma egy város története az elbeszélő szemével nézve: együtt van itt a képzelet játéka az emlékekkel, a kézzelfogható tényekkel, feljegyzésekkel, a rokonszenwel és ellenérzéssel. Mindez felszínre kerül annak a lelkében, aki ennek az összetett, ellentmondó és tulajdonképpen megfoghatatlan városnak az ábrázolására törekszik. ..Minthogy magam vállaltam a feladatot, nem vonhattam ki magamat az önéletrajzi elemek hatása alól” — vallja Fellini filmjéről. A történet két korban játszódik, a lazán egymás mellé fűzött jelenetek részint Fellini fiatalkorát idézik, részint a jelen Rómáját mutatják be. Az első rész, a rendező fiatalkorát eleveníti fel, akkori érzelmeit reprodukálja, együttérzését, rokonszenvét, azonosulni vágyását. Nem így rendezte a mai Rómáról szóló képsorokat; ezeknek Stílusa ridegebb, szkeptikusabb, személyileg nem annyira elkötelezett -— úgyis lehetne mondani: itt a szemlélő nem ő, hanem a mai fiatalok. Fellini sűrített és fokozott valósága jóval többet mond el, mint amire az „egy az egyben”' ábrázolás bármikor is képes lenne. 9