Heves megyei aprónyomtatványok 8/B

{Az V. fejezetből)

Mivel ugyanis a bolygók a Földhöz képest majd közelebb, majd távolabb látszanak, akkor szükségképpen elárulja, hogy a Föld középpontja nem lehet e körpályák középpontja, mert nem áll fenn az, hogy a Föld a távolságát ezektől egyszer kisebbíti, másszor növeli, vagy hogy a Nap és a bolygók változtatnák a Földtől való távolságukat.

Nem lehetne tehát csodálkozni azon, ha valaki a Földnek a napi körülfordulásán kívül még egy másik mozgást is tulajdonítana. Azt, hogy a Föld forog és többféle mozgással halad a térben és hogy a bolygók közé tartozik. . .

(A X. fejezetből)

... A szférák rendje tehát így alakul a legmagasabbtól kezdve.

Az első és legmagasabb az álló csillagok szférája, amely önmagán kívül minden mást magában foglal és ezért mozdulatlan, ez a helye a Mindenség- nek, amelyre minden csillag mozgása és helye vonatkozik. . . Következik az első bolygó a Saturnus, amely 30 év alatt futja be körpályáját, utána a Jupiter 12 éves keringési idővel, azután a Mars, amely 2 év alatt járja be pályáját. A negyedik helyet a sorban az évi keringés foglalja el, ezen mozog a Föld a holdpályával, mint epiciklussal. A következő helyen a Venus kering 9 hónap alatt, a hatodik helyet a Merkur foglalja el, amely 80 nap alatt futja be pályáját. Mindezeknek a középpontjában azonban a Nap áll.

3