Heves megyei aprónyomtatványok 8/B

„Aki megállította a Napot és elindította a Földet" KOPERNIKUSZ 1473—1973 1973-ban Kopernikuszra emlékezik a világ. Hazai és nemzetközi folyóiratok cikkei, könyvek és kiállítások, színdarabok és filmek emlékeztetnek bennünket egész természettudományos világképünk alapját je­lentő „nagy fordulatra”. Ezerötszáz évig az emberek meg voltak győződ­ve arról, hogy a Föld egy helyben áll, s a világ- egyetemben az emberé a főszerep, ahogy ezt Pto- lemaiosz geocentrikus világképéből is kitűnik, Ko­pernikusz nagyszerű gondolatára volt szükség ah­hoz, hogy rádöbbenjen a világ: nem szükségszerű mindent a látszat alapján valóságnak hinni; a bolygók mozgását egyszerűbben lehet megmagya­rázni, ha a mozgás középpontját a Napba helyez­zük. Ö mondta ki először, hogy a Föld is égitest, forog a tengelye körül és a többi bolygóhoz hason­lóan kering a Nap körül. Ez a felfedezés gyökeres fordulatot hozott a világegyetemről alkotott elmé­letekben, és egyben megvetette a modern csilla­gászat alapjait is. Kopernikusz 1473. február 19-én született a len­gyelországi Torunban. Tanulmányait a krakkói, bo­lognai, páduai és ferrarai egyetemeken végezte, ezek befejeztével visszatért Lengyelországba és itt dolgo­zott élete végéig. ízig-vérig reneszánsz ember volt: behatóan foglalkozott — a csillagászaton kívül — orvostudománnyal, műfordítással, hadtudománnyal és a közgazdaságtannal. Fromborkban írta meg fő művét, mely 1543-ban ■— Kopernikusz halálának évében — Nürnbergben „De Revolutionibus Orbi- um Coelestium” (Az égi pályák körforgásairól) cí­men jelent meg, lerakva a heliocentrikus világkép alapjait. Ezt az alapvető tanítást fejlesztették tovább a Kopernikuszt követő évszázadokban a fizika szel­lemóriásai — Galilei, Kepler, Newton, Einstein — akik munkásságukkal eljuttatták az emberiséget a technika századába, az űrkutatás korába. (Zombori Ottó) 1

Next

/
Thumbnails
Contents