Heves megyei aprónyomtatványok 8/B
A. klasszikus képlet: egy fiú szeret egy lányt; egy lány szeret egy fiút, ám a beteljesüléshez vezető utat csupa akadály és tilalomfa szegélyezi, csak szívós küzdelem és makacs harc után lehetnék egymáséi. Ez a tradicionális mese elég volt Fábri Zoltánnak, a legmarkánsabb magyar rendező egyéniségnek, hogy általa a kor legjellegzetesebb harcait ábrázolja, s — mintegy keresztmetszetben — a régi és új közötti ellenségeskedés indítékait feltárja. A „Körhinta” ugyanis nem valamiféle érzelmes szerelmi történet, hanem — társadalmi körkép, mely a líra és a természetes érzések bensőséges nyelvén mutatja be a magyar történelmi sorsforduló eseményeit, s a változások mögött elmaradt tudat okozta konfliktusokat. Fábri megjelenítő tehetsége ragyogó képsorokban bontakoztatja ki a drámákat. Nincs egy oda nem illő, túlbonyolított, dekoratív megoldás, hamis felhang, mesterkélt jelenet: végig érezzük a tiszta költészet szárnyalását, a természetes érzések jelenlétét, a küzdelmes emberi sors szépségeit. A „Körhinta” óriási nemzetközi sikert aratott; a „Valahol Európában” és a „Talpalatnyi föld” után ez a film nyitotta meg a magyar filmművészet második nagy sikersorozatát Fábri Zoltán alkotásának azonban nemcsak ez a dicsőség jutott osztályrészül; mérce lett, példkép és határkő, melyet mindig összemérünk új eredményeinkkel.
