Heves megyei aprónyomtatványok 6/G
Déry Tibor: Az óriáscsecsemö Élet — álom 2 részben 'Szereplők: Újszülött ..........................Pogány György N ikodemos ....................Dávid Kiss Ferenc A pa ....................................Faludy László S tefánia ..........................Németh Nóra Állatszelídítő .... Györgyfalvay Péter Civilruhás ember . . . Ifj. Kőmíves Sándor Rendőr ............................... N. Szabó Sándor Hóhér ...............................Kovács Dénes Pénzbeszedő.....................Bercsi János Tér — szín — forma: Kele Judit m. v. Benyovszky István m. v. Rajkay György m. v. Orosz István m. v. Dallam és zörej: Mártha István m. v. Hangmontázs: Dobos László A rendező munkatársa: Radocsay Anna Rendezte: SZIKORA JÁNOS fh. Déry Tibor Február 30-án született. Február 30-án fog meghalni. Élete rövid, mint az örökkévalóság. öreg lázadó! A fű helyébe fát tesz. A fa helyébe ködképeket. Varjakat a ködkép helyébe. A tűz helyébe az ősz aromáját teszi. A legyek helyébe az anyag képleteit. A munkást a tőkés helyébe teszi. A tőkést a mezei lányok helyébe. A füst helyébe hagymakoszorúkat tesz. Az árnyék helyébe embert. Üjra kezdi. A föld alól felhallani az átépítés zenei szólamait. Az ember arca boldogtalan. Üjra kezdi. Öreg lázadó! Egy háromszögön áll. A két befogó támadja-e vagy támogatja egymást? „Az ÓRIÁSCSECSEMÖ-t, máig legjobb darabomat, több mint negyven évvel ezelőtt, 1926-ban, emigrációm idején, az olaszországi Perugiában írtam.” (Déry Tibor — 1976) A rendező, SZIKORA JÁNOS: Sokat töprengtem rajta, hogy mit szánjak a darab ismertetéséül. Végül az itt következő idézeteket találtam a legtömörebb és legkifejezőbb gondolatoknak. VANNAK DOLGOK, AMIKET NEM SZABAD KIMONDANI. VANNAK DOLGOK, AMIKET NEM SZABAD MEGTENNI. VANNAK DOLGOK, AMIKET MEG KELL TENNI. „Loyola Ignác »Epistula de virtule oboedi- entiae«-jében a tökéletes engedelmesség példáinak ilyen eseteket ad meg: az Elöljáró parancsára egy éven át locsolhat egy száraz tuskót; egy olyan követ igyekszik odébbtolni, melyet még többen sem tudnak megmozgatni; vagy mély vizű tóba ugrik, noha nem tud úszni; vagy élve elfog egy vadállatot (szószerint: egy nőstényoroszlánt). A 35. regula előírja, hogy »enged elmesség- ge lmeg kell tagadni az Elöljáró véleményével vagy megítélésével ellentétes véleményünket vagy megítélésünket.« A 32. regula előírja: »Mindenki engedje át az önmagával és a maga dolgaival való szabad rendelkezést az Elöljárónak, s ne rejtsen el előle semmit a világon, még saját lelkiismeretét sem, ne tegyen ellenvetéseket és ne nyilvánítson az ő véleményével ellentétes semmiféle nézetet.« Végül pedig lássuk a 36. regulát, amely azt mondja: »Mindenki vegye tudomásul, hogy azok, akik engedelmességben élnek, úgy hagyják magukat — az Elöljárók képében mutatkozó — isteni Gondviselés által vezetni és irányítani, mintha hullák lennének (a latin szöveg szó szerint ezeket mondja: Perinde ac si cadaver essent), amelyeket minden irányba lehet forgatni, vagy pedig olyanok legyenek, mint a bot, amely annak a számára, aki azt kezében tartja, bárhol, bármiféle célra szolgálhat.«” (Alighiero Tondi: A jezsuiták titkos hatalma)
