Heves megyei aprónyomtatványok 5/H

Sport és szépség. Önkényes fogalomtársítás?

Nem hinnők.

Hiszen a művészek, a szépség ábrázolói évezredek óta veszik mintául, modellül a sportot. A görög gyermek naponta meghatot- tan szemlélte a város főterén Olympia hőseinek márványszobrát és lelkében gyökeret vert a gondolat, hogy egykor majd ő is koszorúval ékesen tér haza a dicsőség arénájából. A művészetek és a sport kölcsönhatása volt a testi kultúra magas szintjének legfőbb rugója.

Az ógörög világnak volt egy tömör kifejezése: kalokagathia. Testi és lelki szépség — ezt jelentette. Ez volt a nevelés célja az iskolákban és erre törekedett a gymnasionok, stadionok és palaistrák sokféle oktatója is.

A testi és lelki kiválóság megtestesítőjét látta a görögség Praxite- lesnek egyetlen eredetiben ránk maradt Hermesében, a testi kultúra védőjét ábrázoló márványszoborban. De az ókor hét csodája közé sorolták Pheidas Zeusz szobrát is. Dió Chrysostomos, az I—II. század „aranyszájú" szónoka írta, hogy „aki szemben áll ezzel a szoborral, megfeledkezik az emberi élet minden szenvedéséről..."

Mindkét remekmű Olympiát, az ókori testi kultúra szentélyét díszítette.

Talán itt ragyogott a győztes szobrok között Myron Diszkoszvetője is. A művész leikéhez ez a férfierőt sugárzó alkotás állhatott legközelebb, mert a hagyomány szerint kilenc változatban is feldolgozta.

Miként a klasszikus világban, ma is gyakorta hatással van a sport a művészetre. Modern ízlésű szobrok születnek, s a szép mozgások, az üde színek forrása helyet kap a festők vásznán is.