Heves megyei aprónyomtatványok 5/H

DANTE-SZIMFÓNIA Liszt, aki fiatal korától fogva megkülönböztetett ér­deklődést mutatott Dante költészete iránt, két nagy­szabású alkotásban idézte fel az Isteni színjáték meg­rázó, mélyértelmű és magasztos gondolatait. A Dan- te-szonáta néven ismert nagyszabású zongorafantázia még az első élmények hatására született; a Dante- szimfónia viszont már egy olyan művész vallomása, aki, alkotóerejének teljében, érző társként tudja kö­vetni a költőt túlvilági útjain. Az I. tétel címe: A Pokol. Alapgondolata a teljes re­ménytelenség („Ki itt belépsz, hagyj fel minden re­ménnyel!”), az elkárhozottak örök szenvedése, pana­szos jajszavai, soha be nem teljesülő vágyai. Egy nyu­galmasabbnak ható zenei gondolat Paolo és Fran­cesca egykori szerelmét idézi; Liszt e résznél ezeket a sorokat írta a partitúrába: „Nincs nagyobb fájda­lom, mint a nyomorúságban visszaemlékezni a boldog időkre.” A II. tétel címe: A Purgatórium. Alcíme: Vision, azaz Látomás. A hangulat itt is feszültségek­kel terhes, de már nem reménytelen. Zenei anyagá­ban az első tétel néhány gondolata is megjelenik. Ilyen témán alapul a tétel középpontjában álló, az üdvösség utáni vágyódást kifejező fúga is. A III. té­tel : Magnificat; a zenekar mellé itt szólószoprán és kétszólamú női kar társul, amely előbb a magasztaló ének egyik ősi gregorián zsoltárdallamából formált zenei anyagot énekli, majd a tétel végén, transzcen­dens, égi hatást érzékeltetve a „Hosanna, Halleluja” zárógondolatokat. A BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUSOK. Alapitó tagjai zene­értő, zeneszerető vasutasok voltak. Az eredetileg fúvós ze­nekar 1945 őszén szimfonikus zenekarrá alakult. Kezdetben elsősorban üzemi hangversenyeken népszerűsítették a klasz- szikusokat, de hamarosan országosan is ismertté váltak, sőt 1947-ben már Bécsben is felléptek. 1948-tól hét éven keresz­tül az országot járó Gördülő Opera társulatának zenekaraként is működtek. A zenekar művészi színvonala az évek folya­mán igen szépen fejlődött. Szívesen vezényelték a legkivá­lóbb magyar és külföldi karmesterek. Szólistáik között is megtaláljuk a legjobbak nevét. Állandó szereplői az Országos Filharmónia budapesti és vidéki hangversenyeinek. Vendég- szereplések révén külföldön is számos elismerést szereztek. TUSA ERZSÉBET zongoraművésznő a budapesti Zeneművé­szeti Főiskolán szerzett kitüntetéses zongoraművész-tanári dip­lomát. Dijat nyert a genfi Nemzetközi Zongoraversenyen, si­kerrel hangversenyezett számos európai országban (Ausztria, Franciaország, NSZK stb.). Rendszeres szereplője hazai zenei életünknek is. Művészi teljesítményeiről a hazai és a kül­földi kritika a legteljesebb elismerés hangján ír. 1968-ban Uiszt-díjat kapoitt, 1979-ben az Érdemes Művész címmel tün­tették ki. Mark GORENSTEin szovjet karmester, hegedűművész, 1946- ban született. A Moszkvai Nagy Színház, majd a Szovjetunió AUami Akadémiai Zenekarának tagja. Karmesterként fellé­pett hazája számos nagyvárosában. 1982-ben elismerő oklevelet szerzett az OSZSZSZK karmes­terversenyén. 8

Next

/
Thumbnails
Contents