Heves megyei aprónyomtatványok 5/H

a főegyházmegyei szentszék érseki bíróságán. A vonatkozó peres iratok két egységben (fonóban) találhatók. Az uradalmi ügyvédek (fiscalis-ok; olykor ketten is voltak) a dualizmus korától az ügyész nevet viselték, s ez tömören kifejezi kettős funkciójukat. Ügyvédként jártak el. ha az érsekség képviseletéről volt szó, vádlóként pedig azokkal szemben, akik kárt okoztak az uradalomnak. Irataik között, melyek az 1820-as évektől rendszeresen, iktatva és mutatózva maradtak ránk, így a legkülönfélébb ügyek előfordulnak: határ-, dézsmaperek, kártalanítási, illetve büntetőperek (leginkább erdei kártevésekkel kapcsolatosan). Peren kívüli eljárásai közül az ügyvéd hivatalból képviselte az árvákat, intézte a telekkönyvezést. (Az ügyvédi iratok a századforduló után hiányoznak - egyelőre ismeretlen okokból.)

A fiscalis természetszerűen fontos résztvevője volt az 1848 előtti úriszék üléseinek. A „sessio dominalis" iratai azonban külön is igen értékes forráscsoportját képezik a levéltárnak. 1731-től kezdődően, egészen 1848-ig. A büntetőperek között ritkán fordultak elő súlyos esetek, (pl. gyilkosság, gyújtogatás), gyakoribbak voltak a kisebb- nagyobb tolvajlások. állatok elhajtása, verekedések, szökött jobbágyok, rabok és adósok elmarasztalásai, a vagyonjogi „causa"-k között hitelezők és adósaik, a családbeli örökösök közötti perek. - Az úriszék foglalkozott az árvák kamatozó vagyonának kezelésével, s ezekről igen pontos számadásokat is kívánt. Az ún. erkölcsi vétségek sorában a káromkodás, részegeskedés előfordulásai tanulságosak, feltűnően kevés viszont a boszorkányper. (Az egyház köztudottan nem ismerhette el a babonásság- ördöngősség meglétét, illetve hitét.) - A zömmel csekély súlyú esetekben kár keresnünk kemény ítéleteket; az úriszék gyakran csak egy-egy „tyúkper" feletti megegyezést konstatált. A rendelkezésre álló úriszéki jegyzókönyek egyébiránt szűkszavúbbak a kísérő iratoknál, melyek beadványaikkal, vallatási és tanúvallomási jegyzőkönyveikkel és egyéb kontroli-anyagaikkal együtt árnyaltabb képet nyújthatnak a jogtörténeti, mentalitástörténeti és etnográfiai kutatók számára.

A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár jogilag változatlanul a Kalocsai Érsekség tulajdona. 1985 szeptemberében vállalta el kezelését Kalocsa VárosTanácsa, s biztosított méltó helyet számára a Katona István-ház földszintjén.