Heves megyei aprónyomtatványok 5/F
GAGARIN HŐERŐMŰ A Gagarin Hőrőmű Vállalat 1800 fős létszámával, közel 4 milliárd Ft termelési értékével, több, mint 8 milliárd Ft értékű állóeszközvagyonával kie- emelt kategóriájú, három telephellyel rendelkező vállalat. Központi telepén, Visonta községtől keletre 1967. október 1-én alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat. Az erőmű építkezése 1965-ben kezdődött és 1973. május 25-én történt meg népgazdasági átadása. A magyar villamosenergia-rendszer mindmáig egyetlen lignittüzelésű erőműve 800 MW teljesítőképességű. Az erőmű 5 blokkegysége közül kettő 100 MW-os, három pedig 200 MW-os. Az országban itt épült be először 200 MW-os turbina. Az erőmű a Thorez Bányaüzem által külfejtéssel kitermelt, csak energetikai célra hasznosítható lignitből évente 77,3 millió tonnát tüzel el. Ezen kívül 7— 800 ezer tonna nógrádi barnaszenet és begyújtáshoz 36 ezer tonna tüzelőolajat használ el 4,3—4,5 milliárd kW óra villamosenergia előállításához. A termeléshez szükséges vizet a Mátra DK-i lejtőjének vízgyűjtő területe, a külfejtés víztelenítéséből származó víz és az e célra kialakított, Márkáz község határában levő 8 millió m3 víz befogadására alkalmas tározó-tó biztosítja. Hazánkban ipari mértékben itt alkalmazták először Heller László és Forgó László professzorok immár világszabadalomnak minősülő berendezését és eljárását, az úgynevezett légkondenzációs hűtőtornyot. A mintegy 22—24 %-os hamutartalmú lignit eltüzelése során naponta 5—6 ezer tonna salak, illetve pernye keletkezik, amelyet el kell távolítani. Környezetünk védelme érdekében a füstgáz útjába — mielőtt a 200 méter magas kéményen át a levegőbe kerül — elektrosztatikus elven működő pernyeleválasztó berendezést építettek. Ez a füstben lévő szilárd anyag mintegy 97—98 %-át leválasztja, megakadályozza a levegőbe jutását. A pernyét és salakot csővezetéken át az úgynevezett zagytérbe — újabban a lignitművelés után visszamaradó bányagödörbe — szállítják. Amikor ezek a lerakóhelyek megtelnek, földdel takarják be, s megkezdik a terület rekultivációját, újra termővé tételét. A pernye egy részét a Bélapátfalvi Cementgyár cement adalékanyagként hasznosítja, további jelentős hányadát a Mátra Gázbetongyár használja fel. Ezt a hatalmas erőművet 1300 ember működteti. Mintegy 500 ember folyamatos munkarendben dolgozik (heti 40 órás átlagban) annak érdekében, hogy a nap és az év minden szakában zavartalan legyen a termelés. 38
