Heves megyei aprónyomtatványok 5/E

Eddig is Németh művészetéről beszéltem, de az igazi Németh István csak most kezdődik. II- j letve innen már a „családi mű”. A vendégművészek, be­mutatóik s a találkozó tagjai közül néhányan — hol ez, hol az — rendszeresen hivatalosak az orvosi lakásba rendezett ösz- szejóvetelre. A kedves, szőke del:? orneniröl ilyenkor derüj ki, hegy remek háziasszony. (S hogy ó is az orvosok elnyűhe- tetlcn fajtájából való, mért nem egyszer a virsli és a feks- Uh.r-é között el kell rohannia hazulról — telefonáltak!). Köz­ben a férj magnóról visszaját- sza az est eseményeit: előadást, bemutatkozást, kérdéseket és közben újra csattogtatja a fényképezőgépét. Szereti elles­ni azt a pillanatot, amikor fesztelenül éppen csak „dumál” a művész. Vagy csak amikor hallgat, tépelődik... A most | kiállított Németh István képek; értéke éppen ez a véletlensze­rű lényegretörés, ez apózatlan póz. De megint elszaladtam. Már a fotós Némethről be­széltem, pedig még a „műgyűj­tőről” is lenne mondanivalóm. Mert nemcsak ők — asszony cs ember —, de a két gyerek is részesei ezeknek az otthoni vírsü-sör-co’.a melletti beszél­getéseknek. Lackó, a kis srác, aki éppen piros pontot kapott és Pisti, a figyelmes felnőtt ka­masz. Illyés Gyula írja I937-es Oroszország című riportköny­vében, hogy a kuftúrát ered­ni ínyesen terjeszteni igazán csak családi körön belül, csa­ládi rendezvényeken, összejö­veteleken lehet. A Németh család valami olyasmit honosított meg Szi- ! getszentmiklóson, ami itt az­előtt nem volt. vagy alig. A mostani kiállítása egy ország­inak szól. De én az ügy buzgal­mát is legszívesebben egy egész’ •országnak ajánlanám: Lábat­lannak, Balatonfüzfönek, Haj- dúdorognak ... Németh Istvá­nok, sőt a Németh István csa- ! ládák nélkül nehéz elképzel­nem a holnap Magyarországát. A jelenlegit is. Halász Imrs Arcok és alkotások címmel meglehetősen rendhagyó kiállí­tás nyílt a közeli napokban a Tatabányai Népház Galériában. Közel harminc ma élő grafikus, szobrász, festő egy-egy munká­ja és portréja együtt kortárs képzőművészeink legjobbjai szerepelnek itt egymás mellett: Banga Ferenc, Borbély László, Decsi Ilona, Dékány Ágoston, Lacza Márta, Meggyes László, a két Nádasdy Janos (apa és fia), Somogyi Győző, Szemeiky Imre — hogy csak nehányat említsünk. A bemutatott anyag válogatás egy leütés gyűjtő: Németh István tulajdonából. A portrék ugyané'-'-; válogatás, „hozzáválogatás'’ a művekhez — egy csendesen megszállott fotóművész, Németh István al­kotásai. A két Németh István egy és ugyanaz! f Mindkettőt ismerem és most; — dr. Pogány ö. Gábor meg­nyitó méltató szavai útin — hirtelenébs-n nem tud cm. hogy melyikről is beszéljek. Hiszen egyformán tisztelem őket vagy 3—4 év óta. Néhány évvel ezelőtt meg­üresedett Szigetszentmiklóson az egyik orvosi körzet. A mor­cos, nem egyszer goromba, mégis aranyos, betegeik z 70 évesen is szolgai alázattal ke­rekező dr. Varga Lc.ci bocsi nyugalomba vonult, aztán meghalt. Üj orvosunkat, dr. Lepsényi Veronikát néhányan sokáig .— le ne kopogjuk, az egészségesebb fajtából valók — nem is ismertük, ele a fér­jét, N’emeth Istvánt már ma­gunk közül valónak éreztük. Tudtuk, hogy filmes volt. túl néhány infarktuson, leszáza­lékolták, de mindez szeren­csére nem látszik rajta. Szer­vez, lelkes, de ami minden­nél több: tud lelkesíteni is! Néha persz« nyűgös, túlérzé­kény, körülményeskedö. Egy­szóval nem akárki. A most január elsejével vá­rosjoggal felruházott nagyköz­ség minden, csak nem város. Egy nagyobbra sikerült hajdú­sági falu, és egy kisebbre sike­redett Újpalota, és egy nagyon is közepesre sikerült nyaraló övezet, ahol „ügybuzgö" taná­csi hivatalnokok közreműködé­sével sikerült egy Dunát telje­sen ellopni 20 ezer embertől, így hát lakói ezerfélék, de olyan aki azon is fáradozna, hogy ebből a háromféléből va­lami „összepászolhatót" csinál­jon, aiig akad köztük. Éppen csak, hogy megérkezett velük az autójuk, ö máris valami ilyesfélét kezdett el próbálgat­ni: „hátha"! Látta, képek, fest­ményt még aligha fognak vásá­rolni az ittlakők, de néhány száz és ezer forintot már szí­vesen áldoznának grafikai la­ppokra. Igény, kíváncsiság, új büszkélkeciesi forma ez a ré­szükről?— mindegy. 0 a ké­pek szerelmese, csak a céit. lát­ta, s kifa'últa a grafikai bará­tok körét. Mi ez? Mondjuk van húsz- huszonöt tagja, mind „lerom­bol" havonta ötszáz forintot. Minden hónapban, meghívnak egy művészt, többnyire olyant, akinek neve van már (vagy olyant, akire csak a kör veze­tője esküszik). Bemutatás, kis­előadás, kamarakiáliiias. A ki­állításon a kör egyik tagja, akinek a nevét a helyszínen húzzák ki egy k.n'apbó!. odaáll a kiállított művek elé és vá­laszt: „nekem ez tetszik". (Ne­kem ez a „véletlen demokrá­cia" is). Az éppen meghívott pedig elkészít a kijelölt alko­tásból annyit ahányan tagjai c körnek. Dedikáció. A művési lemond a dúcról; több ilyen al­kotás nem kerti! forgalomba. .4 21 ember végül is egy-egj egyedi darabbal térhet haza. Rendező és műgyűjtő

Next

/
Thumbnails
Contents