Heves megyei aprónyomtatványok 5/C

1944 tavaszán a:zt tervezi, hogy megkísérli új verseinek kiadását, a németek bevonu­lása akadályozza meg ebben. Májusban is­mét behívják munkaszolgálatba, rézbányá­ban és útépítésen dolgozik. Egy kis jegy­zetfüzetbe írja verseit. 1944 októberében a menekülő .fasiszták erőltetett menetben hurcolják magúkkal az elkínzoít munka- szolgálatosokat. November elején, huszon­két társával együtt agyonlövik. Holttestét, s vele utolsó verseit az abdai (Győr m.) tö­megsírban találták meg. Költői indulásának legjellemzőbb jegye a lázadás a korabeli társadalom, szokvá­nyos irodalmi formulák ellen. Tájverseiben a természetet felfedező egészséges fiatal­ember magára eszmélésének ad hangot. Verseiben a világpolitika alakulására gyorsan reagál. Bár egyéni sorsát előre sejti, nem vesz­ti el korai verseire jellemző optimizmusát. Harminc éves korában írja meg sajátos hangulatú Ikrek hava c. prózai művét, amely hangjával is merőben újat hoz a magyar irodalomba. A háború kitörése, majd a német meg­szállás, a munkatáborok kegyetlen valósá­ga tragikusan igazolja sejtéseit. Lírája ek­kor világirodalmi magaslatokra jut. Ekkor írt versei •— Tétova óda, Mint észrevétle­nül, Nem tudhatom. Sem emlék, sem va­rázslat — e kor magyar költészetének leg­jelentősebb alkotásai. „Radnóti nemcsak izgalmas művet, tö­kéletesen nagy verseket hagyott ránk örök­be, hanem az emberi és művészi helytállás zavarba ejtő, képtelen és mégis kötelező példáját.” — Vas István. 17

Next

/
Thumbnails
Contents