Heves megyei aprónyomtatványok 4/I

„Amikor huszonkét éves koromban először kaptam meghívót 1 magyar prózaírók szakosztályi ülésére, Veres Péter meglátott, es átkiáltott a termen: „Simonffy! Gyere csak ide! Te annak a kiváló Horthy-tisztnek a tia vagy, igaz?"

Belém döbbent a felismerés: nem menekülhetek. Nincsenek külön

szigetek, mert csak igen van és nem, mert csak kezdet van es a kezdetnek folytatása, az apáknak fiaik vannak, és csak érdektelen tudatlanjságu választhatja el őket egymástól.

Es én nem tudtam seht mit. Azt sem tudtam, belenézheted égtiszta szemébe, büntet-e vagy jutalmaz másodiziglen akj életemben először önmagam képviseletében jelenhette

„Igen" — motyogtam tehat, es elhatároztam, ho elmondom ezt a történetet — a magam tortéj letéphessem apám szívéről sorsának sáré

Veres Péter amikor meg valahol. JP^hegismerem és révé teszem —, hogy l^sillagát."

SIMONFFY ANDRÁS Kompország katonái