Heves megyei aprónyomtatványok 4/D

EMLÉKEZÉS CSÁNYI BARNÁRA

Rendkívüli egyéniség volt, izzott körülötte a levegő, ha oktatott, ha bíráskodott, ha tárgyalt, vagy szervezett.

Esztergomban született 1911-ben. Testnevelő tanári diplomát Budapesten a TF-en szerzett, és ugyanitt a vívómesteri képesítést is. Gyakorlati tapasztalatait Róna Ármin mellett, az ő vívótermében gyarapította. A háborúig Kassán tanított: háború után került Egerbe és a Dobó Gimnázium testnevelő tanára volt — két év kivételével — nyugdíjazásáig. Maga is sokoldalú és kiváló sportoló volt, de mint nevelő-szervező-vezető kivételes és rendkívüli. Válogatott kosárlabdázó, atléta és elsőrangú vívó. Sportnevelői sokoldalúságát jellemzi hogy válogatott atléták, tornászok mellett kiváló kosárlabdázókat adott a magyar sportnak.

Szíve szerint mégis a vívást szerette legjobban. 1952-ben a magyar mesterek bajnokságán, kard egyéniben a dobogó harmadik fokára állhatott fel.

Amikor a háború után Egerbe került, az itteni vívósport a mélyponton volt. Sem vívó, sem edző, sem egyesület. Ebben a reménytelen helyzetben kezdi meg az építő munkát a Dobó Gimnázium diákjaival, akikhez később két felnőtt vívó (Dr. László Ferenc és Iványi Illés) csatlakozott. A középiskolás vívás remek bázisnak bizonyult. Az egri diákvívókkal országos elismerést váltott ki, hiszen egyéni és csapat középiskolás bajnokságok kísérik végig edzői pályáját.

A szervezett egyesületi sportélet kialakításával az 1950-es években a vívók előbb a Dózsa, később a szövetkezeti Vörös Meteor, végül az Eger Sportegyesület keretében találnak otthonra. Csányi Barna, mint szervező és nevelő ]több sportág alapjait rakja le, edző képzéseket vezet, a vívásban pedig mindenes. Edző, vezetőedző, technikai vezető és szakosztályvezető, I. o., majd országos versenybíró.