Heves megyei aprónyomtatványok 3

fogtak. Temetőt 1770-ben hasítottak ki temetkezés céljára.A közslg délkeleti részén volt, Balázs és Zsandár házak helyén /Árpád ut/ a keresztvíz nélkül elhalt és a törvénytelen csecsemők temetője, a régi templom környékén." Ennek bizonyítására az akkor 93 éves Káli Panni néni elmondtaj hogy az ő gyermekkorában - amikor a libá- kat legeltettek - félredőlt fakeresztet találtak pléh- feszülettel, régi korhadó keresztek és megsüppedt sirok között terelték libáikat. Vagyis, mintegy 150-140 évvel ezelőtt már elhagyott temető volt azon »helyen. Az is tény,hogy a régi falu temploma is azon a környéken állhatott j ugyanis az egykori Papp András és Lovász József sertései építésékor nagy köveket találtak kertjükben, melyek a korábbi templom fundamentumát /alapját/ képezték és azokat annak rendje és módja szerint be is falaztak az ólba.

Az évszázadok során a háborús pusztítások,a törökdulás sajnos gyakran porig égette a védtelen alföld-peremi és alföldi falvakat. így csak nagyon kevés településnek adatott meg az a lehetőség,hogy konkrét Írásos dokumentummal tud^a igazolni ősi tevékenységet, g'ogait.

A történelem viharai úgy söpörtek végig Kömlőn,hogy csak 1776-tól tudunk a plébánia anyakönyvében emberek után kutatni. A 13.ésl4.században oklevelekben említett Kumleud ill. Kumleu lakóiról semmit sem tudunk.

Amikor azonban 1770-ben a falu újratelepítésére sor került az elbujdosott kömlőiek jórésze visszajött és "faluszál- ló" lett. Ezek a családok voltak a falu alapítói, kikről a temetkezéái napló igy ir: Juhász, KisSj Pádár, Cseh, Csák /!/ esetleg Csáti," Bessenyei, Racz, Kovács, Kádár, Berta, Kobolák, Domány, Godó, Szécsi, Madarász, Tóth, Nagy. Állítólag 17 család volt az első faluszállo, ezek ivadékai népesítették be a falut azokkal együtt, akik más vidékről érkeztek.

A Körömiek Zsércről,Tardról, a Bollőkok Jászdózsa vidékéről, sokan Egerbakta, Szalók környékéről, a Mátra és