Heves megyei aprónyomtatványok 3

lelkes amatőr falukutatók jegyeztek le 30-40 évvel ezelőtt idős emberek visszaemlékezéseit hallgatva,^ ezekből igyekeztek kihámozni a valóságot.Kömlo történetében tehát igen sok a bizonytalan tényező, ennek ellenére a kevés is sok lehet, ha minden esetben ragaszkodunk a valós tényékhez.

Ami szinte biztos az a falu újratelepítésének időpontja.

n y ^M-ben az "Alpoklos-tiszanánaiak megtagadták a | # /v^kömlői határ használatáért terhűkre irt súlyosabb robotok kiszolgáltatását, ezért Eszterházy püspök kiadta az utasitást, hogy Kömlő-pusztát más falvakból való, vállakozó telepesekkel kell benépesíteni, így került sor 1770. március 15-án a telepítés meghirdetésére, amire néhány héten belül 95 telepes jelentkezett PÉLYRŐL, TARNASZENTMIKLŐSRŐL, DORMÁNDRŐL és 20 más hevési, illetve nógrádi faluból. .\

ULRICH JÁNOS, a földesur jószágigazgatóba 1770. március 20-án megkezdte az első 52 telepes részere a házhelyek kimérését.

Ez az a dátum tehátj amely a romjaiból sokszor,makacsul feltámadt falunak végleges létrejöttét jelenti.

Az újonnan kimért telkek nem a korábbi falu romjain, hanem attól némileg távolabb kerültek kiosztásra. Településünk tehat 1770. március 20-án alapittatott,azaz 1990-ben volt 220 éves.

Ulrich János korának felvilágosülfc embere lehetett! Ma úgy mondanánk igazi reformer volt.

A természeti környezet és a célszerűség diktálta kényszer alapján előrelátóan egy modern falu felépítését irányozta elő.Reformer észjárásra vall az is, hogy igyekezett a telepítés során előre megszabni a falu gazdasági stabilitását. Előirta ugyanis, hogy csak egész- és féltelkes job- módu gazdák jelenkezzenek. Tette ezt azért, mert úgy vélte, a szegénység maradandó lehet a jószág és szerszám nélküli jobbágyok betelepítésével.

A telkek kimérésekor egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat alakitott ki. Szigorúan meghatározta az épitendő házak,istállók minőségét és építőanyagát: "a házat,aklot, istállót, fészert vagy szekérszint köte-3 —