Heves megyei aprónyomtatványok 3

kapitány katonai gyakorlatokat tartott a piros sapkásoknak készülő ifjúsággal és az Akadémián a politikai tanszékre nevezték ki. A Bach- korszakban megszűnvén a jogi oktatás, a nevelés- és oktatástant adta elő, 1854-ben pedig az Organizations-Entwurfnak megfelelően szer­vezett, a kollégiumi egységen belül önálló tanintézetté lett gimnázi­umhoz helyezték át. Ez az, amit a kitűnő szónok, az ifjúság kedveltje nem tudott megbocsátani az akkor a Főiskola életében meghatározó szerepet betöltő Erdélyi Jánosnak. Mikor a Jogakadémia újraindítása­kor, 1863-ban, nyílván emiatt is újra kimaradt a jogi karból, nyugdíj­ba ment ugyanabban az esztendőben. A kopjafát már mi állítottuk 1931-ben, addig jeltelen sírjára, valószínűleg kriptájára. A figyelmet a kopjafáihoz hasonlóan magára felhívó hatalmas fehér márványobeliszk alatt Zsarnay Lajos feleségének a hamvai por­ladnak. Még akkor halt meg, mikor férje a később nagynevű püspök pataki tanár volt, Hegedűs Lászlóval, Árvay Józseffel és Erdélyi Já­nossal együtt szervezője a szabadságharc után nyilvánosságát elvesz­tett, lét és nem lét határára sodródott Főiskolának. Sírja tövében tuják és egyéb temetői növények árnyékában a Zsindely család sírkertjét találjuk. A prügyi születésű Zsindely István­nak nyitották, s ma unokái urnáit is magába fogadja. Zsindely István mint önkéntes nemzetőr elment a lelkesült fiúkkal, s a 44. zászlóalj­ban ott őrködött az ország nyugati határán, írja róla nekrológjában Makiári Pap Miklós. 1859-től a Képezdében a mennyiségtan és termé­szettudományok tanára. 1862-től ugyanez a gimnáziumban, később igazgató, majd a főiskola anyagi ügyeit intéző gazdasági választmány elnöke. íróasztala mellett halt meg munka közben. Síriratul tanártár­sai, tisztelői az akkor, 1891-ben nagyon ismeretes két sort szánták, mondván, hogy benne egész élete tükröződik: 1.7

Next

/
Thumbnails
Contents