Heves megyei aprónyomtatványok 3

két világháború között sem látványos politikai pereket, vagy ha mégis, ítéletei életmentőek voltak.

„Vállán papi palástjával, halott kezében bibliájával, egyszerű fakoporsójában alussza immár az örökkévalóság álmát Radácsi György a sárospataki főiskolának 44 éven át nyilvános rendes, 1917-ben nyugalmazott, de 1925. június haváig helyettesítő munkát végző tanára. Letette a szolgálatot, amelyet mennyei Urától vett és a porok közé tért.” Ezekkel a szavakkal kezdi gyászbeszédét Marton János az egyháztörténelem professzora, s így folytatta:

A sárospataki főiskola tanári katedrájában vallott eszményei megvalósításáért lett bibliafordító, egyházi író és lapszerkesztő, a Főiskola szellemi értékeinek hű őre, anyagi ügyeinek megbízott sáfárja, s az egyházi közélet harcosa. Bibliafordításában századok nagy bibliafordítójának, Károli Gáspárnak, az istenes vénembernek nyomdokain jár. Stílusában a magyar nyelv minden zengzetes szépsége, méla bája és biblikus ereje khgrágzik. Főiskolájáért a próféták harcát kellett megküzdenie, más gondolatokkal szemben, teljes leikével védve annak igazát . . . Lelkének lángja hosszú nemzedékeken át fog fiakat támasztani a halálosan szeretett Alma Maternek.

1847-ben Szepsiben született és jómódú iparos gyerekként került Patakra. Vejein Harsányi Istvánon és Finkei Ferencen keresztül épült be Pataknak, a városnak is történetébe.

Sógora és annak családja Bálint Dezső pataki református pap is a Radácsi György mindig ápolt sírkertjében nyugszik. Nevéhez és a Búza Jánoséhoz fűződik a református templom 1896-ra befejezett külső és belső felújítása. Ekkor kapta ma már műemlék neoreneszánsz ente- riőijét.

Atyja volt Bálint Józsefnek, városunk eddig legjelentősebb művészének, akiről azt írta, atyjára, Bálint Dezsőre emlékezve Janka Károly, hogy „néni számolt az élettel, a kenyérrel, csak Isten-adta tehet7