Heves megyei aprónyomtatványok 3
A MILLENNIUMI BRONZKAPU Kép és szöveg: dr. Tóth Attila Készült: 2004-ben, az Egri Főgyházmegye millenniumán Felelős kiadó: Ficzek László érseki irodaigazgató Nyomdai előkészítő munkák: Pap Péter Csathó és Társa Nyomdaipari Kft. Eger KELEMEN DIDÁK Kelemen Didákot, a XVII. századi minorita hittérítőt ferences rendi öltözetben, prédikáció közben látjuk. A háttérben a miskolci minorita templom és rendház. Az egyházmegye harmadik érseke volt. Nevéhez fűződik többek között az első magyar nyelvű tanítóképző és az egri rajziskola alapítása. Legfontosabb műve az egri székesegyház megépítése. AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI ZSINAT A II. Vatikáni Zsinat határozata alapján Seregély István érsek 1996-ban hívta össze az egyházmegyei zsinatot, melynek helyszíne a székesegyház szentélye volt. A zsinat célja az volt, hogy lezárja az Egri Főegyházmegye történetének első ezer évét, és utat mutasson az új évezredre. A kapu domborművei az Egri Főegyházmegye elmúlt ezer évének főbb történéseit, kiemelkedő egyházi személyiségeit örökítik meg. Seregély István érsek, a kapu felszentelésekor mondott gondolatait idézzük: „E szép kapun a jövőben bízó lélekkel léphetünk egyházmegyénk második évezredébe. Ez az ezer évre visszatekintő műalkotás üzen az ezer éves egyházmegye ma élő népének. Azt üzeni, hogy becsülje meg az örökséget, melyet Szent István jóvoltából, a vértanú egri püspök Buldus áldozatából Eger ezer éve kapott örökségül. Szeretnénk, ha ma is példa lenne, amit a szent asszonyok: Szent Erzsébet és Hedvig, a nagy lelki- pásztorok: Hám János, Kelemen Didák, Eszterházy Károly és Pyrker Jánosé városért, az egyházmegyéért, magyar népünkért tettek. Ők késztessenek minket az élet és az ezer éves örökség megőrzésére és gyarapítására. A mi hűségünkből is ember, család, nép boldoguljon és jusson üdvösségre. Népünk éljen és legyen jövője. ” A kapuszámyak zárt állapotban a középső felületeken kereszt alakot jelölnek ki, amely a keresztény hit legfontosabb szimbóluma, magát Krisztust jelképezi. A kereszt vízszintesen futó szárán az egyházmegye ezer éves fennállására utaló felirat olvasható: MILLENNIUM MFV-MMIV. A keresztszárak metszésében a Szent Korona domborműves ábrázolását láthatjuk. A kapu felső részén a baloldali bronzdomborművön a Szentatya címere és jelmondata: Totus Tuus (Egészen a Tied), valamint pápává választásának évszáma, a jobboldalin Seregély István érsek címere és jelmondata olvasható: Christus est via, veritas et vita (Krisztus az út, az igazság és az élet), alatta érseki beiktatásának évszáma. A bal és a jobb kapuszámyon tíz bronzdombormű található. Tóth Sándor alkotása, a millenniumi kapu harmonikusan illeszkedik a Hild József által megálmodott fenséges nyugalmat, erőt, hatalmat árasztó főhomlokzat klasszicista formarendjéhez. Minden részletében kortárs alkotás, amely szellemében, megjelenésében visszautal a Bazilika építésének korára. A bronz nemes anyagában rejlő festői hatásokat érvényesítő domborműveivel a főhomlokzat vonzó látványú ékessége lett a főkapu, amely az egyházmegye évezredes történetébe enged betekintést a Bazilikába betérő híveknek és látogatóknak. Adatok a műről: A kapu magassága: 711 cm, a domborművek mérete: 80 x 100 cm Anyaga: tölgyfa, bronz AH. VATIKÁNI ZSINAT A dombormű a II. Vatikáni Zsinatot (1962-65) ábrázolja. XXIII. János pápa hívta össze azzal a szándékkal, hogy az Egyházat a korszak elvárásainak és kihívásainak megfelelően újítsa meg. A zsinatot a vatikáni Szent Péter Bazilikában tartották. HÁM JÁNOS SZATMÁRI PÜSPÖK Egyházmegyéjében a XIX. század elején több egyházi intézményt létesített, iskolákat és kórházakat alapított. Egész életével a szeretet evangéliumát hirdette. A háttérben a gyöngyösi Szent Bertalan templom. ESZTERHÁZY KÁROLY PÜSPÖK Eszterházy Károly volt az egyházmegye utolsó püspöke. Kezében a barokkosán díszített pásztorbot, környezetében szobrok és a Líceum épülete látszik.
