Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
RÉGI EGRI SZABADTÉRI JÁTÉKOK NYOMÁBAN... Az 1400-as években ESTEI HIPPOLIT, Eger püspöke előkelő és népes tálján vendégsereg kíséretében érkezett székvárosába, egy kis vidám szórakozásra. A fő látványosságra a vár udvarán, a püspöki palota előtt került sor: vitézi torna-bemutatóval tették változatossá az urak egri programját. A török hódoltság utáni legjelentősebb szabadtéri előadást a jezsuita gimnázium növendékei rendezték. A deákok TELEKESSY ISTVÁN egri püspök kívánságára Dobó Istvánról mutattak be egy színművet — megidézve az 1552-es várostrom eseményeit. A bemutatóra a templommá átalakított török mecset tövében került sor, körötte hét dombot képeztek ki, mesterséges színfalakkal építették be - itt játszották nagyformátumú történelmi darabjukat. A 18. század során szekeres komédiások is megfordulnak városunkban. Az egyik korabeli tanácsülés jegyzőkönyve szerint: „Novák Gáspár Komédiás Városunk Bírája akarata ellen is bátorkodott Lovon dobolva a Városon járni a Komédiát játszani.. .” A magisztrátus urak maguk elé parancsolták a „vétkest”, majd ítélkeztek felette: „Bíró Urunkat kövesse megh, és holnapi napon innen mennyen el! Többé pedig ö Felsége Parancsolattya Szerént, úgy, mint Játékos is Egerben nem fog bébocsáttatni!” 1840-ben nemzeti színjátszásunk egyik legnagyobb egyénisége, EGRESSY GÁBOR vendegeskedett a Püspökkertben a „Kényes király” előadásával. 1880 nagy eseménye: a MIKLÓSSY GYULA-féle színtársulat vendégjátéka. Színpadukat a mai Széchenyi Étterem udvarán állították fel: ,,a színpad tágas, a páholyok és az ülőhelyek kényelmesek, s nincs a színkörnek egy oly félreeső helye sem, honnan a színpadot egészen át ne lehetne tekinteni...” Áz évszázadok során számos vándortársulat vendégeskedéséről van feljegyzésünk, adatunk. Eger városa saját szabadtéri színházi előadást Telekessy óta nem tudott létrehozni. NÉMETH ANTAL a Püspökkertben tervezett utoljára színjátékot. Eger város történelmi- és jelenkori rangjához méltó, országos rangú színházi eseménnyel ma az AGRIAI JÁTÉKSZÍN büszkélkedhetik. SUGÁR ISTVÁN cikke nyomán „(A nemesek) untalan csípik, mellyesztik, nyúzzák, róják, dúlják, fosztják, raboltatják, nyomorgatják a szegény ártatlanokat...” Heltai: Száz Fabula AZ ELŐJÁTÉKRÓL Az AGRIAI JÁTÉKSZÍN fontos közművelődéspolitikai vállalása, hogy a főelőadás mellett ingyenes játékkal köszöntse Eger városát. Az utcai színjátszás a legősibb és a leggyakoribb műfaj. Az elmúlt évben régi vásári rigmusokból, dalokból, csúfolódó mondókákból állítottuk össze a SZEKERES ELŐJÁTÉKOT. Legbecsesebb anyagunk az 1640-ből való ,A bor és a víz dicséreti” című intermédium (közjáték) volt. Az idei nyáron állandó, ácsolt színpadon mutatjuk be HELTAI GÁSPÁR A NEMES EMBERRŐL ÉS AZ ÖRDÖGRŐL című ingyenes (nézni való) játékot. Moralitásunk a „Száz Fabula” 99. meséje, amely 1566-ban jelent meg Kolozsvárott. Heltai Gáspár Ezópus nyomán németből fordít, sőt: átdolgoz, újra alkot. A maga korának ízléséhez igazodva, bevallottan gyönyörködve írja meg a magyar elbeszélő próza első klasszikus alkotását. „Tudom, hogy sokan lesznek, kik az én jószándékomat és nehéz munkámat mind vissza- és gonoszra magyarázzák. Mert a szájaveszetteknek akármit adj eleikbe, azért ugyan nem kedvelik: mert a szájoknak ize elveszett. Olyan az irigységnek természete is. Ezeknek ezokáért semmit nem mondok, hanem ezt: hogyha az én munkám nekik nem tetszik - ottan üljenek le és csináljanak jobbat . ..” Az „A nemes emberről és az ördögről” a magyar irodalom egyik legnevezetesebb története. Kegyetlenül őszinte társadalom-bírálat, párbeszédes előadásmód, mozgalmasság, pergő cselekmény, ügyes meseszövés, humor jellemzi. Heltai, a protestáns lelkész „eretnekül forradalmi” mondandójával (Dózsa György reánkmaradt „Ceglédi beszéde” mellett) hosszú századokon át a legélesebb társadalmi bírálóként szólal meg. Szinte hihetetlenek tűnik, hogy 1566-ban valaki nyíltan pokolba küldeti az egész léha, kizsákmányoló főúri - nemesi világot. „Egy kegyetlen és szegényekre éhezett nemes ember vala, aki igen kegyetlenül nyomorgatja vala a szegény jobbágyokat, mind törvénytelen adóval, dolgoztatással és külemb - színek alatt való saccoltatásokkal és bírságokkal, annyéra, hogy teljességgel megnyomorodtanak vala a szegény jobbágyok az ő kegyetlensége miatt.”
