Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
I ranciákon túl is, igyekszik biztosítani az igazságos lakáselosztást. 1977. január 1. óta tanácsrendelettel elfogadott pontrendszeres bevezetéssel is azt akarjuk elősegíteni, hogy azok kapjanak előbb lakást, akik arra valóban legjobban rászorultak. A pontrendszer lényege, hogy azokat a legfontosabb tényezőket, melyek — a hosz- szabb idő alatt kialakult gyakorlat alapján — a döntést befolyásolják (például mióta lakik és dolgozik Egerben, gyermekek száma, egy főre jutó kereset, jelenlegi lakáshelyzet, kitüntetések stb.) pontozzuk. Minél rosszabb az igénylő általános helyzete, annál több pontot kap. Ez az összpont- szám bizonyos tekintetben már elegendő alapot szolgáltat a névjegyzék összeállításakor elvégzett sorolásnál. A pontszámon túl természetesen egyéb olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek vagy nincsenek pontozva, vagy olyan emberi körülmények és helyzetek, melyeket pontokban kifejezni nem lehet. A fentieken túl a társadalmi elosztás elveit is maximálisan biztosítjuk akkor, amikor a névjegyzéktervezetet 30 napos közszemlére tesszük a tanácsépület hirdetőtáblájára. Ez alatt az idő alatt várjuk és szívesen fogadjuk a lakosság véleményét, melyet a Lakásügyi Társadalmi Bizottság tagjai fogadóórákon vesznek fel és vizsgálnak ki. Ezeken a fogadóórákon a lakosság konkrét segítséget nyújt ahhoz, hogy a társadalmi elosztás elveit következetesen tudjuk megvalósítani. A harminc nap alatt a Lakásügyi Társadalmi Bizottság négy hétfői napon tart fogadóórákat, melyeken általában száz—százötven fő szokott megjelenni. Sokan csak érdeklődnek az átadás időpontjáról, és a lakásárakról, de többen tesznek bejelentést, javaslatot. Ezeket a bizottság tagjai a helyszínen vizsgálják meg, s amennyiben azok reálisak, javaslatot tesznek a tervezet módosítására. Azért sem nélkülözhetjük ezt a társadalmi segítséget, mert az emberek a környezetükben élők lakáshelyzetét olyan szinten ismerik, melyet még az alapos helyszíni vizsgálatok sem tudnak minden esetben feltárni. Valamennyi igénylő és a lakásügyi hatóság közös érdeke, hogy mindenki úgy, és akkor jusson lakáshoz, amikor azt reális helyzete indokolja. Ennek az elvnek fokozottan kell érvényesülni a jelen helyzetben, amikor is a várakozó igénylők száma egyre emelkedik. Jogszabályaink — beleértve a helyi tanácsrendeletet is — megkülönböztetett figyelemben részesítik a társadalom egyes rétegeit. Egyrészt a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyükre, másrészt szociális és humánus elvekre is figyelemmel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a névjegyzékbe foglalt igénylőknél biztosítjuk, hogy a fizikai dolgozók aránya legalább 70 százalékot, a fiatal házasok aránya a 20 százalékot elérje. Az Egerben lakó, vagy legalább itt dolgozó, három vagy többgyermekes családokat két éven belül lakáshoz juttatjuk, de nem feledkezünk meg az idős emberekről sem. A nem régen átadott nyugdíjas házban például orvos és ápoló áll az idős emberek rendelkezésére, valamint klubszoba biztosítja a tartalmas és hasznos időtöltés lehetőségét. Elfogadott alapelv már az is — az OTP lakáséi látási formában — hogy a munkástámogatásban részesülő fizikai dolgozók esetében nem csupán az összpontszámot vizsgáljuk, hanem a vállalati javaslatokat is figyelembe véve, bizonyos soronkívüliséget biztosítunk. 1978. évben bővítették a lakásellátási formát azzal, hogy 16
