Heves megyei aprónyomtatványok 1/V
Bölcsődék, óvodák, gondok Ma talán nem is lenne helyénvaló egy olyan összevetés, mely a jelenlegi helyzetet akárcsak a tíz évvel ezelőtti állapottal hasonlítaná: mind az abszolút számok, mind az arányok; mind pedig a személyi és tárgyi feltételek ugrásszerű fejlődése vitathatatlan. Mégsem éreztük ilyen kiélezettnek e téren az igények és a lehetőségek közötti különbséget, mint éppen most. Vajon mi okozza ezt? Az okok felsorolását a nők tömeges munkába állásával kell kezdenünk. Ez természetesen 'hozta magával a munkavállaló fiatal anyák igényét arra, hogy gyermekeiket bölcsődében, óvodába^ helyezhessék el. Erősítette e törekvések tömegessé válását a gyermekgondozási segély bevezetése, majd a népesedéspolitikai törvényhatározat kedvező fogadtatása a fiatal házasoknál. Végül nem lebecsülendő szempont az sem, hogy sok családban megnövekedett a bizalom a bölcsődei, óvodai gondozás, nevelés iránt és ez az örömteli eredmény is további igényeket szült. Érdemes és tanulságos néhány ide tartozó statisztikai adat áttekintése. A tervezési normatívák szerint a bölcsődei férőhelyeket a 0—3 éves korú gyermekek 20 százalékára célszerű tervezni. A népességnvilván- tartási adatok tanúsága szerint Egerben 3800 fő ilyen korú gyermek van, és ezt a létszámot alapul véve — a normák szerint — 760 bölcsődei férőhellyel kellene rendelkeznünk. Ezzel szemben a város nyolc tanácsi és két üzemi bölcsődéjében az összes férőhelyek száma mindössze 475. A hiány azonban nemcsak e két szám különbözeiéből, a 295 férőhely hiányából adódik: a meglevő férőhelyeken ugyanis 1119 gyermek zsúfolódik össze, ami egyben azt is jelenti, hogy a bölcsődék „kihasználtsága” meghaladja a kétszáz százalékot. A zsúfoltságot még tovább fokozza az is, hogy az óvodáskorú gyermekek jelentős része (220 gyermek) továbbra is a bölcsődékben marad, mert az óvodák nem tudják átvenni a 3. életévüket betöltött gyermekeket. Nehezíti a létszám tervezését, hogy a bölcsődei felvételek nagyrészben függnek a gyesen levő anyák elhatározásától, és ez a folyamatos felvételi rendszer tulajdonképpen felmérhetetlenné teszi a tényleges bölcsődei igényeket. Majdnem ilyen súlyosak óvodai gondjaink is. Igaz, hogy az óvodai férőhelyek száma háromszorosa a bölcsődeinek, de tekintettel arra, hogy az óvodák három—hatéves kor között fogadják a gyermekeket, a gyes teljes időtartamát igénybe vevő édesanyák is óvpdába íratják gyermeküket, és ezért az igény is jóval nagyobb, mint a bölcsődékben. A tervezési normák szerint ezer lakáshoz 75 óvodai férőhelyet kell létesíteni. Egerben az óvodai zsúfoltság másfélszeres, 1747 férőhelyre 2488 beírt gyermek jut. Az elusatísott jelentkezők száma pedig 538 fő. Ez az arány az országos átlaghoz képest kedvező: míg országosan az óvodáskorú gyermekek 79,7 százaléka jár óvodába, addig Égerben 83 százaléka. A bölcsődékhez viszonyítva is kedvezőnek tűnik a helyzet. Valójában nem az, mert a bölcsődéből kiutasított gyermek, édesanyja továbbra is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, de az óvodáskorú gyermekeknél ez csak 6
