Heves megyei aprónyomtatványok 1/U

Budapesttől mintegy 70 km távolságra, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál fekszik Hatvan város és környékének idegenforgalmi tájegysége. Heves megye ezen legnyugatibb fekvésű régiójának települései sajátos hangulatukkal, műemlékeikkel, természeti adottságaikkal, látnivalóikkal maradandó élményt nyújtanak a látogatók, turisták számára.

APC A Zagyva folyó partján, a Somlyó-hegy lábánál fekvő település története az Árpád-korig vezethető vissza. Bár a tatárjárás nem kímélte, az 1300-as években már mint adófizető helyet említik. A falu központja a szabadon álló, gótikus templom. Utolsó birtokosa, a Szent Ivány család hajdani kastélya ma kultúrház és könyvtár. Környékén több kőbánya is működött, köztük a „Széleskő", ahol a feltörő bányavíz tavat hozott létre és kedvelt kirándulóhellyé varázsolta. BOLDOG A Zagyva és a Galga folyók között, három megye találkozásánál elhelyezkedő település. Kedvező fekvésének köszönhetően az őskortól folyamatosan lakott. Lakói öntözéses szántóföldi kertészettel és fóliás primőr zöldség-, főleg paprikatermeléssel foglalkoznak. A települést színpompás, gazdag népviselete és fehérhímzése is ismertté tette. CSÁNV Neve a Csán személynévből származik. 1445-ben Chan néven fordul elő, ekkor a Csányi család birtoka volt. 1552-ben a török elpusztítja, 1554-ben kezd benépesülni. Jelenlegi lakói főleg a kertészet terén jeleskednek: mezőgazdasági termékei közül híres a sárga- és görögdinnye. ECSÉD A Mátra nyúlványai tövében fekvő falut az írásos emlékek Echad, később Echyd alakban említik. Nevezetes látnivalója az 1777-ben épült római katolikus temploma Sajósy Lajos 1869-ben festett oltárképével. A határában található, festői szépségű tava horgász- és búvárversenyek színhelye. A település híven őrzi hagyományait: a rendszeresen megrendezett Falunapokon számos hazai és külföldi csoport vesz részt. Az Ecsédi lakodalmas látványosságával, hangulatával vonzza a látogatókat. Évszázadok óta kiemelkedő a szőlőművelés: a vendégeket a helyi pincékben kitűnő borokkal várják. A régi kézműves mesterségek közül a mai napig készül fűzfából kosár, bútor és dísztárgy. HATVAN Heves megye harmadik legnagyobb városa, közel 25 ezer lakosú, négy megye határán található fontos közlekedési csomópont, élelmiszeripari, oktatási, kulturális központ. Bronzkori település. 1406-ban mezővárosi rangot kapott, 1525-ben országgyűlés színhelye is volt. A város a Grassalkovich családnak köszönhetően a barokk építőművészet jeles alkotásaival dicsekedhet. Közülük kiemelkedik az 1750-es években épült Grassalkovich kastély, a Szt. Adalbert plébánia-templom és a nagygombosi major. A Hatvani Galéria, a Városi Könyvtár és Múzeum gyűjteményei, kiállításai, a Hatvan-EXPO kiállítás és vásár vagy a Barokk Napok eseménysorozatai méltán keltenek érdeklődést. HERÉD A részben dombos vidéken fekvő község nevét egy 1281-től származó oklevél Hereyd néven említi. 1546-ban a falu már török hódoltság alatt élt, 14 gazda fizette a török földesúr adóját. Miután 1627-ben Kamuti Balázs a községet eladja, tulajdonosai sűrűn váltották egymást. A XVII. sz. végén Lipót király eladományozza, 1740-től pedig a Podmaniczky bárók lettek állandó birtokosai. A ma mintegy 2000 lakosú község 1950 előtt Nógrád megyéhez tartozott. HORT A Nagy-Alföld északi részén, sík vidéken fekvő falu a tatárjárás után keletkezett. 1337-ben Hurth, később Horth néven szerepel. Birtokosai gyakran változtak, 1689-től gróf Koháry birtoka volt. Római katolikus templomát 1769-ben építették újjá. A századfordulón 3648 lelket számláló község jelenlegi arculatát a mezőgazdasági termelés, dinnyetermesztés és a fejlődő infrastruktúra határozzák meg. LŐRINCI Már a honfoglalás idején lakott település, az első írásos emlék „ecclesi de Laurentio" néven említi. Történelme során négy megyéhez tartozott, 1950-től Heves megye része. Fejlődése a XIX. sz.-ban ipari üzemek létesítésével kezdődött, és a XX. sz.-ban az Erőmű létrehozásával folytatódott: infrastruktúra, lakások, szociális és művelődési intézmények épültek. Mára a térség társközpontja, meghatározó települése. 1992. január 1-jétől város, mely lehetőségeivel jelentős hatást gyakorol a környéken élőkre. Strand-kempingje és szórakozóhelyei kellemes pihenési lehetőséget nyújtanak az idelátogatóknak. Tájháza a település történetét és tárgyi emlékeit mutatja be. NAGYKÖKÉNYES A település és környéke 6000 év óta folyamatosan lakott terület. Az első írásos emlék 1235-ből származik. Az egymásra épülő kultúrákat az iskola régészeti kiállítása mutatja be. A község a Bér-patak jobb partján, enyhén lankás területen fekszik, mintegy 700 lakosa van. PETÓFIBÁNYA A község építése az 1940-es években kezdődött, a mélyművelésű szénbányászatra alapozva. Jól felszerelt Művelődési Háza, filmszínháza és könyvtára a kultúra és művelődés otthona. Hagyományos bányász-fúvószenekara nagy népszerűségnek örvend. A sokféle sportolási lehetőséget biztosító sporttelepén turistaszállás működik, ahol nyáron sátortáborozásra is van lehetőség. Az intézmény alkalmas rendezvények, fórumok, konferenciák rendezésére is. RÓZSASZENTMÁRTON A Mátra nyugati lábánál, dombokkal körülhatárolt