Heves megyei aprónyomtatványok 1/U

Önéletírásában említi az 1778-1779. évi burkus (poroszok, bajorok régies neve) háborút.

Az 1787-1791-ben folyó osztrák-török háborúban (melyben az oroszok is részt vettek) ezredében már századosként harcolt Az 1789 augusztus 1-i Focsáni győztes ütközetben ( az osztrák-orosz csapatok Szuvorov és herceg Kóburg Josiás vezetésével) és a szeptember 1-i Martinesti győzelemben is részt vettek magyar huszárok Hertelendi is. Elfoglalták Belgrádot is.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk 1792-től 1815-ig 23 éven át tartottak. Ezekben Hertelendi 1808-ig vett részt. Önéletírásában említi az 1793, 1794, 1795, 1796, 1797, 1798, 1799-es éveket 1800-ig. 1805-ben újból a franciák ellen harcol. Ezekben a háborúkban az osztrák hadseregben magyar gyalogos és huszárezredek is harcoltak, nem is akárhogyan. Részt vett ezredével az 1793, 1794, 1795. évi súlyos harcokban, 1796-ban Itáliában, 1797-ben pedig Tirolban találjuk

1798-ban a Franciaország elleni második koalíció (résztvevői: Ausztria, Oroszország, Anglia, Nápoly) háborúiban is részt vett Hertelendi ezredével. Észak-Itáliában 1799. április 5-én báró Kray Pál altábornagy (a napóleoni háborúk legkiemelkedőbb magyar hadvezére) császári és királyi csapataival Magnanónál megverte Scherer tábornok francia seregét, április 27-én pedig Cassanónál a Szuvorov (Alekszandr Vasziljevics Rimnikszkij gróf, Italszki herceg, 1729-1800, orosz hadvezér) herceg vezette orosz sereg és a báró Kray Pál altábornagy katonái győztek a franciák ellen, másnap 28-án bevonultak Milánóba. Hertelendi Gábor alezredes a Cassanói csatában tanúsított hősies helytállásával megfordította a csata menetét, mert már majdnem győztek a franciák, amikor Hertelendi huszárjaival a hátukba került és elfogta a francia vezérkart. Ezen kimagasló tettéért kapta meg a Katonai Mária Terézia Rend Középkeresztjét 1801. augusztus 18-án. Hertelendi a Trebina folyónál és az 1799. augusztus 15-i Novinál- 22 -