Heves megyei aprónyomtatványok 1/R
Orlandini ház 1868. augusztus 25-én azonos érdeklődésű tudósok és lelkes lokálpatrióták köszöntötték itt egymást, mindenféle tartózkodás, féltékenység és szakmai irigység nélkül. Valamennyien a célra figyeltek, amelyért értelmesnek tartották áldozatot hozni. Ipolyi Arnold kanonok vendégei ekkor fogalmazták meg az intézményes magyar műemlékvédelem alapelveit. Az sem mellékes, hogy egy olyan épületben, amely a barokk stílus egyik átlagon felülire sikeredett alkotása. A ház névadója, püspöki udvarmester emeltette a mai épület nyugati szárnyát. Nem elégedett meg a praktikus elvekkel, adott a külcsínre, az esztétikumra is, így aztán a homlokzatot négy, fülkébe helyezett szoborral dí- szíttette. Kevés ideig élvezte a művet, mert 1761-ben a hercegprímássá kinevezett egri püspökkel együtt Esztergomba távozott. Utódai szekérszínt, magtárt, istállót, továbbá négy szobát, két konyhát — a stílus jegyében — építtettek. így lett egész. Közben háromszor volt tulajdonos-változás. 1860 táján egy ügyvéd tulajdona volt,akitől bérelte Ipolyi Arnold és aki összehívta a fentebb említett szakembergárdát. Mindannyiukat a központi téma foglalkoztatta. Joggal keseregtek amiatt, hogy hazánkban alig maradt teljesen ép hajdani középület. Emlegették a törökdúlást, az elődök vétkes könnyelműségét. Együtt sajnálták, hogy az egri vár majdhogynem semmivé lett. Utalhattak a szerencsés franciákra, akik joggal büszkélkedhetnek váraikkal, Loire menti kastélyaikkal. Dicsérhették Pyrker érseket, aki rádöbbent arra, hogy a művészeti hagyatékot óvni, menteni kellene. Ők már eddig is sokat tettek, ha mással nem, akkor a toll fegyverével. A vendéglátó és a résztvevők már korábban hozzáfogtak a múlt hagyatékának közkinccsé tételéhez, írásaikban ismertették, elemezték és akaratlanul is felhívták a figyelmet értékükre. Remek támogatásra leltek az orvosok és természet vizsgálók táborában. A bevezetőben jelzett ülésen olyan alapelveket rögzítettek, melyek ma is érvényesek, hosszabb távra megszabták a cselekvés irányát. Az elhatározást tettek követték. 1881-ben törvényben rögzítették a műemlékek iránti érdekeltség és kegyelet ápolását és ezzel kapcsolatos feladatokat. 20 éve emlékeztek meg a száz évvel ezelőtti zászlóbontókra és emlékükre táblát helyeztek a Klapka utcai oldalára az Orlandini háznak. Pécsi István: Ódon házak, hajdanvolt egriek 1986. — Panoráma 20
