Heves megyei aprónyomtatványok 1/P

Képek a Mátra idegenforgalmi életéből

A Mátra tájainak szépsége régóta vonzza a természetkedvelőket, kirándulókat. Párád fürdőinek már a reformkorban sok gyógyulni és üdülni vágyó vendége volt. Ellenben Gyöngyös és Bene (1893 óta Mátrafüred) környéke, Pásztó, Sirok, Abasár történelmi emlékhelyeit akkoriban, és évtizedek múltán is, csak néhány „barangolni vágyó" ismerte. De éppen növekvő számuknak köszönhető, hogy a Magyarországi Kárpát Egyesület 1887-ben alakult, gyöngyösi székhelyű Mátra Osztálya (MO) egyre több érdeklődő figyelmét fordította erre a vidékre: Gyöngyös és a Mátra szervezett turizmusát, utak, kilátók, fogadóhelyek építését szorgalmazta. Jelentős propaganda tevékenységet kezdett. Az MO ügyvivő elnöke, Hanák Kolos - akit már életében a „mátrai turizmus atyjának" neveztek - a Magyar Turista Egyesülethez 1891-ben csatlakozott Mátra Egyletben (ME) a turizmust a kibontakozó idegenforgalom fejlesztésével kapcsolta egybe. Szerencsére e törekvését az 1881-1919 között tevékenykedő gyöngyösi „polgármesteri triász" - Csömör Kálmán, Balogh Gyula és Kemény János mindenben támogatta.

Az idegenforgalom századfordulói megalapozása és fellendülése legfőképpen a mátrai nyaralók, panziók és szállodák gyarapodásának volt köszönhető. A Gyöngyösi Villaépítő Rt. 1914-ig 29 egyéni és 10 ikervillát, panziót létesített az országos üdülőhellyé nyilvánított Mátrafüreden, enyhítve az alkalmi szállóvendégek ellátásának gondjait. A Gyöngyös és Mátrafüred közötti rendszeres kirándulást 1897-től a Deák-Wolf Utazási Társaság kocsijáratai segítették.

A térség turizmusának 1914-ig tartó első fénykorában Gyöngyös és a Mátra idegenforgalma kölcsönösen fejlődött. A szép táj, a kitűnő, tiszta levegő, a gyöngyösi és a Mátra környéki zamatos borok már nemcsak a környék, hanem az ország más vidékeiről, sőt külföldről is vonzották a kirándulókat és a terjedő turista-sport kedvelőit. Ezt a pezsgő életet törte meg az I. Világháború négy éve és a Gyöngyöst elhamvasztó 1917 évi tűzvész.Az I. Világháború éveiben a turista élet és az idegenforgalom szinte teljesen megszűnt. 1919 tavaszán az élelmiszerhiány miatt a Mátrában 2-3 üdülő, Párádon is csupán a gyógyhely nyitott ki. A mátraházi szállodát és a mátrafüredi panziókat a környező helységekből érkezett „ismeretlen személyek" kifosztották.

A háború és a forradalmak utáni idegenforgalmi talpraállás már 1919 őszén, Dr. Puky Árpád polgármestersége kezdetétől elindult. Puky mind a városfejlesztés, mind az idegenforgalom terén folytatta a „polgármesteri triász" fejlesztési útját. 1922-ben az Idegen- forgalmi és Utazási Vállalattal, 1927-ben az IBUSZ-szal kialakított kapcsolata segítette a Mátra idegenforgalmának előmozdítását. Az ME, az IBUSZ gyöngyösi fiókja, az 1929-ben létesített Parádi Für-