Heves megyei aprónyomtatványok 1/F

gyakori körükben, pl. szarvasbogár (Lucanus cervus), de ismeretes a szűznemzés (parthenogenezis), azaz szaporodás megtermékenyítés nélkül, pl. a fűrészlábú szöcske (Saga pedo) esetében. Fejlődésük a petétől az imágóig sokféle lehet, néhány kivételtől eltekintve, átalakulással fejlődnek.

Vannak növényevők, állatevők, korhadékevők, s paraziták. Sok közülük káros az ember szempontjából, de nem kevés a hasznos. A tudomány alaktani viszonyokat, a fejlődési szintet, az egyedfejlődést, szájszerveket, a szárnyakat veszi figyelembe rendszerezésüknél.

A legcélszerűbb élőhelyenként bemutatni a mátrai rovarok legjellemzőbb képviselőit, mivel a természetben is itt találkozhatunk egyedeikkel.

A hegyi rét, tisztás állatvilágát főleg az egyenesszárnyúak (Ort- hoptera), sáskák (Caelifera), szöcskék (Tettigoniidae), tücskök (Cryllidae) sokasága jellemzi, de itt látható a poloskák (Heterop- tera) népes rendjének jó néhány képviselője, valamint a fogólábúak (Mantodea) egyetlen hazai faja az imádkozó sáska (Mantis religiosa).

A lepkék (Lepidoptera) iránt érdeklődők száma a legnagyobb, ez talán pazar megjelenésüknek köszönhető. Hogy minél több fajt lehessen azonosítani és minél egyszerűbb legyen eligazodni, külön vitrint kaptak a nappali és az éjjeli lepkék.

A Mátra legjellemzőbb élőhelye a tölgyes. Változatos rovarvilágában találhatók a legnagyobb bogaraink: szarvasbogár (Lucanus cervus), orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), melyekkel sajnos egyre ritkábban találkozhatunk.

A bükkösök rovarvilágát bemutató vitrin viszont a legszebb bogarainkat tárja elénk, a bükkös díszbogarat (Dicerca berolinensis), és a havasi cinéért (Rosalia alpina).

Órákon át lehetne ücsörögni vízparton, s egy percig sem unatkoz17