Heves megyei aprónyomtatványok 1/F

A kristályok világa

A Mátra nevének hallatán sok ember a változatos formájú, szín- világú kőzetekre, kristályokra gondol. Azt azonban kevesen tudják, hogyan kerültek ezek a hegy belsejébe, a felszíni kibúvásokba.

Ennek megértéséhez vissza kell lépnünk az időben, mintegy 20-25 millió évet, de ha a hegység szerkezetének pontosabb megismerése a cél, még távolabbra kell utazni az időben.

A Mátra tipikus sztratovulkán - réteges kialakulású vulkán. Létrejötte három, fő vulkáni fázishoz kapcsolható. Mindhárom része az ún. „alpi hegységképződési ciklusnak”. Az andezitvulkánosság második fázisában, a miocénben jött létre a hegység fő tömege. A szinte egységes kőzettani szerkezetű hegy a harmadik vulkáni fázisban, és az ezt követő utóvulkáni működés során repedezett, a feltörő forróvizes-oldatokból a repedések mentén a kristálykamrákban megindult az ércképződés, a kristályok kiválása.

A bevezető négy vitrinben a miocén-vulkanizmus előtti időszak ásványai láthatók. A triász ásványai, a Darnó-hegy térségében lelhetők föl. Legtipikusabbak a vörösbarna, hematittartalmú kőzetek.

Az eocén-vulkanizmus következménye a recski térség ércesedése. Legjelentősebb - ásványtaniig - a termésréz, melyet korábban a Lahóca-hegyen találtak. Az új bánya nyitásával, kb. 1000 m-es mélységben, szkarnos, porfiros rézércek fejthetők. A kőzetek korát a bennük található egysejtűek jelzik, mint az az őslénytani vitrinben elhelyezett csiszolatokon is látszik.

4