Heves megyei aprónyomtatványok 1/D
A korábbi oktatáspolitika egyik legnagyobb hibája, hogy bár rendelkezett a pénzforrások szinte kontroll nélküli elosztásának lehetőségével, ezt az elosztást kritériumrendszer nélkül vitte véghez. Ennek „végtermékeként" nagy szintkülönbségek alakultak ki megyék és városok intézményhálózatában, de ugyanez érzékelhető az egri intézmények feltételrendszerében is. Szándékunk, hogy az intézményrendszerben meglévő szintkülönbséget mérsékeljük. A cél elérése érdekében felzárkóztatási programot kell készíteni, amely természetesen nem azt jelenti, hogy a jobb feltételek között dolgozó intézményektől kell elvenni, hanem a nehezebb környezetben működők többlettámogatásával számol. 3. Oktatásirányítás Az önkormányzat a közoktatás szempontjából törvényileg szabályozott feladatait csak egy rendszerbe foglalt oktatásirányítási szerkezet keretein belül képes ellátni. Természetes kapcsolódási pontok léteznek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, a Munkaügyi Minisztériumhoz, illetve az országos hatáskörű szakmai szervezetekhez (Nemzeti Szakképzési Intézet, Országos Közoktatási Intézet stb.) Az új oktatási törvény reményeink szerint rendezni fogja a tárca tanügyirányítói tevékenységének lebontott színtereit és intézményfeltételeit, bár komoly aggodalomra ad okot a tapintható centralizációs szándék. A Közgyűlés, az Oktatási és Sportbizottság, valamint a Művelődési és Sportiroda mellett igen fontos a helyi érdek- és alkumechanizmusok „felfogására" valamint az érdekellentétek feloldására kialakítani egy olyan konzultatív testületet (Városi Oktatási Tanács), amely összetételéből fakadóan (önkormányzat, szakbürokrácia, pedagógusok, szakszervezetek, civil szakmai szervezetek, szülők, vállalatok stb.) képes a konszenzusteremtésre a demokratikus döntéshozatalt megelőzően. 9
