Heves megyei aprónyomtatványok 1/D

A korábbi oktatáspolitika egyik legnagyobb hibája, hogy bár ren­delkezett a pénzforrások szinte kontroll nélküli elosztásának lehe­tőségével, ezt az elosztást kritériumrendszer nélkül vitte véghez. Ennek „végtermékeként" nagy szintkülönbségek alakultak ki me­gyék és városok intézményhálózatában, de ugyanez érzékelhető az egri intézmények feltételrendszerében is. Szándékunk, hogy az intézményrendszerben meglévő szintkü­lönbséget mérsékeljük. A cél elérése érdekében felzárkóztatási programot kell készíteni, amely természetesen nem azt jelenti, hogy a jobb feltételek között dolgozó intézményektől kell elvenni, hanem a nehezebb környe­zetben működők többlettámogatásával számol. 3. Oktatásirányítás Az önkormányzat a közoktatás szempontjából törvényileg szabá­lyozott feladatait csak egy rendszerbe foglalt oktatásirányítási szerkezet keretein belül képes ellátni. Természetes kapcsolódási pontok léteznek a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumhoz, a Munkaügyi Minisztériumhoz, illetve az országos hatáskörű szakmai szervezetekhez (Nemzeti Szak­képzési Intézet, Országos Közoktatási Intézet stb.) Az új oktatási törvény reményeink szerint rendezni fogja a tárca tanügyirányítói tevékenységének lebontott színtereit és intéz­ményfeltételeit, bár komoly aggodalomra ad okot a tapintható centralizációs szándék. A Közgyűlés, az Oktatási és Sportbizottság, valamint a Művelő­dési és Sportiroda mellett igen fontos a helyi érdek- és alkumecha­nizmusok „felfogására" valamint az érdekellentétek feloldására kialakítani egy olyan konzultatív testületet (Városi Oktatási Ta­nács), amely összetételéből fakadóan (önkormányzat, szakbürok­rácia, pedagógusok, szakszervezetek, civil szakmai szervezetek, szülők, vállalatok stb.) képes a konszenzusteremtésre a demokra­tikus döntéshozatalt megelőzően. 9

Next

/
Thumbnails
Contents