Heves megyei aprónyomtatványok 1/C

állomása is hozzájárul közkedveltségéhez, népszerű üdülő, pihenő jellegéhez.

Múltja több mint 150 éves, már Fáy András leírásából ismert (1819). Mégis, hírét gyógyvizei alapozták meg, így a gyógyvíznek a híre Pestig is eljutott és 1798-ban Kitaibel Pál, a buadesti egyetem vegytani tanszékének adjunktusa, a híres botanikus és minerológus tanulmányozta a parádi vizeket.

A Párádtól délre fekvő völgyben fakadó Clarisse-forrást Lengyel Béla dr. egyetemi tanár vegyeelemezte 1883-ban. Ennek vize a csevicénél jóval kevesebb szénsavat, hid- rokarbonátot és ként tartalmaz, azonban magas vastartalmú (20,1 mg/lit.) íze igen kellemes és üdítő, de nem tárolható és szállítható a vas bomlása miatt. Vastartalmúnál fogva használják a vérképzés fokozására vérszegényeknél, kivérzetteknél, gyo- moroperáltaknál, idült vastagbélhurutos betegeknél.

A parádi völgy nyugati végén a Széche- nyi-hegyből fakad a „Csevice-víz", amely Parádi víz néven kerül forgalomba. Már az 1800-as évek elejétől kezdve használják. A kénes, szénsavas ásványvizet külföldön is ismerik. E forrásvíz nagy mennyiségű szénsavat (2291,5 mg/literenkét), hidrokarboná6