Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-25 / 12. szám
I 6 „HETI SZEMLE“ Szatmár Németi, 1914. márczius 25. tokos rövid betegség után, 26 éves korában elhunyt. Halálát özvegye, négy hónapos kis fia, s nagy rokonság gyászolja. Mándy Géza kitüntetése. Vármegyénk társadalmának és közéletének egyik vezető egyéniségét, kántorjánosi Mándy Géza vállaji nagybirtokost érte a legfelsőbb királyi kegy, mely őt a közgazdaság terén a kisbirtokos osztályra, de különösen a munkásnépre jótékonyan ható tevékenységéért az udvari tanácsosi eimmel tüntette ki. Kántorjánosi Mándy Géza 1864-ben született Kántorjánosi községben. 1882—84. években a budapesti tudomány egyetem hallgatója volt, majd 1886- ban Bajorországban gázdasági intézetet végzett. Külföldi utazásaiból gazdag tapasztalatokkal tért haza Vállajra, hol 23 éve állandóan lakik s közgazdasági munkásságával értékesen hat példaadásként a kisbirtokos- ságra. Halálozás. Demján Jakab kir. tői vényszéki irodatiszt márc. 12-én rövid szenvedés után meghalt 56 éves korában Máramaros- szigeten. Psilandert kifütyölték. Napok óta nagy gezéresz volt Nagyváradon annak hírére, hogy : jön ! Ki jön ? Mi jön ? A plakátok úgy mondták, hogy a föld egyik legragyogóbb csillaga, a nők kedvence, az anyák öröme, a lányok álma, óh Psilander ! Aki, azt mondják szebb mindnyájunknál, hódítóbb mindenkinél és elegánsabb még Mangold Béla Kolosnál is. Alakja egyszerűen elvarázsol, klasszikus vonásai megszégyenítik a görög szobrokat, a szeme, orra, szája már nem is rendes, de fogai épek. Naponta Johann Marina Farina 67488 számú kölnivízben mosdik s mielőtt felkel, teát iszik nordiskkel. Igen, igy mondják a plakátok, igy Írták az újságcikkek, igy hirdették Pesten, igy publikálták a vidéken is. És Pest népe, ez a „raffinált Ízlésű“ are- opág, úgy dűlt ezekre a Psilander-estékre, mint a vásáros publikum a panorámába. A vidékre kellett lemenni az élelmes dán komédiásnak, hogy nyilvánvalóvá legyen, amit mi régen tudunk, hogy az önhitt s önrekla- mirozó Psilander ur egy igen-igen harmadrendű színész s igen nagyon gyenge színjátszó. Nagyvárad fejlett Ízlésű közönségét nem sikerült az orránál vezetni, egy pár keleti tipusu asszony, masamód, cukrász és szobalány volt a publikum, amely végignézte az erőlködését. S előadás után nem tapsorkán, éljen-rivalgás fogadta, hanem megérdemelt fütty. Olyan józan, becsületes füttyszó, aminővel a kócrágó, tűznyelő vándorkomédiást fogadja az elégületlen panorámalátogató közönség. Waldemár urat, a mozi-bálványt azonban mindez alig zavarta, lehet, hogy megszokta, lehet, hogy nem, annyi azonban bizonyos, hogy a nagyváradiak zsebéből ki- ssedett négyezer koronát. S most ő fütyül az egész közönségre. Házasságok. Kölesei Kende Zsigmond cs és kir. kamarás és neje kopacseli Boér Ilona fia, dr. kölesei Kende György márc. 21-én tartotta esküvőjét Sárközujlakoa pécsujfalusi Péchy Margit és elvált férje pécsujfalusi Péchy Elemér cs. és kir. kamarás leányával. — Dr. kölesei Kölcsey Ferenc, Szatmárvármegye tiszti főügyésze, Kölcsey Jáuos kir. ítélőtáblái biró és óvári Szeőke Ilona fia e hó 26-án, csütörtökön tartja esküvőjét fajkörti Csaba Carával, fajkörti Csaba Adorján, Szatmárvármegye és Szatmár város főispánja és neje domahidaí Domahidy Olga leányával Nagykárolyban. Az uj plébániák Budapesten. *A zirci apátság és a pannonhalmi bencések a főgimnáziumaik mellett hajlandók egy-egy plébánia lelkészi ellátását magukra vállalni. A zirci cisztercita apátságnak már két éve megnyílt a főgimnáziuma a fővárosban, a Fehér- vári-uton; a tervezett kelenföldi plébániatemplom felállítása iránt tárgyalások folynak. A pénzhiány hátráltatja a kelenföldi és a többi tervezett fővárosi plébániák felállítását. A székesfőváros magára vállalja a kelenföldi és a tisztviselőtelepi plébániák kegyuraságát, a többi uj plébániának pedig csak segélyt szándékozik adni. Az uj plébániák és templomok építkezési költségeit a most felveendő 150 milliós fővárosi kölcsönből fogják fedezni. Mihelyt ez a kölcsön tényleg folyósítva lesz, azonnal kiutalják a főváros részéről megajánlott összegeket és az építkezéseket tényleg megkezdik. Gyógyithatók-e a tüdőbajok ? Ezen fontos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben Dr. med. G. Guttmann, a Finsen- gyógyintézet főorvosa. Egész uj módszer és ut tárul itt élénkbe e veszélyes betegségek leküzdéséhez. Hogy minden tüdő-, torok- és gége-betegeknek alkalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívánatra teljesen ingyen és portómeniesen küldjük ezt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, Írjanak még ma egy levelezőlapot pontos czimükkel a következő ezégnek : Puhlmann & Qo., Berlin 900. Müggelstrasse 25. A könyvecske teljesen ingyen és bérmentve megküldetik. Uj technikai csoda. A Pathé Frézes párisi ezég egy bámulatos mozigépet hozott forgalomba „Pathe Kok“ elnevezés alatt. Ezen gép 13 és fél kgnyi súlya mellett lehetővé teszi, hogy vele rövid öt perez alatt akár a kultúra legelhagyatottabb vidékein is a legtökéletesebb mozgófénykép-előadást rendezhessünk. A készülék minden idegen erőforrás nélkül, csupán a rászerelt parányi dinamó segélyével szolgáltatja a vetítéshez szükséges villamos fényt. Ha még hozzávesszük, hogy a gép teljesen tüzmentes, akkor könnyű elképzelnünk, hogy maholnap nem lesz olyan elhagyatott vidék, ahol a kultúra mozgófényképek alakjában meg ne jelenhetnék. TA VASZI SZÉL az arcra, kézre egyaránt rossz hatást gyakorol. Arc és kéz ápolására használt czikkek, púderek, kézfinomitók, szájvizek, fogporok, elsőrendű illatositók, továbbá manikűr- s fésü-kazetták, Kodakgépek beszerezhetők BARTÓK drogériában Deák-tér. (Papolczi-ház.) könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 HÁZ VEZETŐNŐNEK ajánlkozik plébániára intelligens nrinö, ki már hosszabb ideig működött plébánián. Czim a kiadóban. Dr. FODOR FOGORVOS hazaérkezett és fogorvosi rendelését megkezdte. Uj fényképészeti műterem. BORGIDA VIKTOR modernül berendezett fényképészeti műtermét Szatmáron (Deáktér 7. sz. földszint, Fógel-ház) megnyitotta. Elvállal és művésziesen kidolgoz bármely a szakmába vágó munkát. Felvételek műtermen kívül vidéken is áremelés nélkül. i.i V ? i-i ______••________ Ór ás- és ékszerészŰZLET Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 1. sz. Kereskedelmi- és iparbank épület. Dús raktár mindennemű legjobb gyártmányú fali-, inga-, ébresztő-, konyha-, kakuk-, zsebórákban és mindennemű ékszerekben. Javítandó órákért házhoz is elküldök. Munkámért jótállást vállalok. Pontos és szolid kiszolgálás. Vidéki megbízások gondosan eszközöl- Iliio iron í ínÁt tetnek. — A n. é. közönség ludjol LljJUu pártfogását kérve tisztelettel órás és ékszerész. 9 IRODALOM iü Érdekes lap indult meg nemrégiben \ fővárosban, olyan, amelyre már régen lett volna szükség. Hogy miért nem volt eddig, oka talán az, hogy az összefogás, egyesülés, tröszt és szakszervezetek korában a maguk munkája után élő nők rétege volt az a futó homok, melyet legnehezebb lekötni. A Rath. Háziasszonyok hatalmas testületének sikerült e réteget megközelíteni orgánumának. A Mi Lapunkénak mellékletével., a hasoncimii A Mi Lapunk, Dolgozó nők Lapja melléklettel, amennyiben minden szövetségi tag amint megkapja lapját, a mellékletet odább adja környezetének: cselédjének, bejáró munkásnőinek, szóval a nép asszonyainak. Micsoda töretlen szűz föld ez a közönség 1 Hogy habzsolják a nekik szóló egyszerű, magyaros, tiszta levegőjű elbeszéléseket. Mert hát legyen bár szó takarékosságról vagy nagytakarításról, szellőztetésről vagy nyelves cseléd bünhődéséről, leánykereskedelemről, vagy az alkohol veszedelmeiről, mindég regónyruhába bujtatja az ügyeskezii szerkesztő: özv. Báthory Nándorné. Feldíszíti szerelemmel és a végén a java mind férjhez megy, a rossza •pedig hoppon marad 1 Az ország előrelátó asszonyai kapva-kapnak e jó nevelési eszközön és tömegesen fizetnek elő évi 2 koronával, a két hetenkint megjelenő A Mi Lapunk Dolgozó Nők Lapja mellékletére (Budapest VIII. Mária utcza 7.) A főlap, mely havon- kint egyszer jelenik meg és a nőkérdést a vele kapcsolatos szociális mozgalmakkal tár gyalja, valamint a Kath. Háziasszonyok Orsz. Szövetségének és a Kath. Tisztviselő nők és a kereskedelmi alkalmazottak Orsz. Egyesületének hivatalos közleményeit adja, egész évre két korona, a melléklettel együtt 3 korona. Két bemutató előadás egy héten, amely fizikai munkának sok, művészi eredménynek, igazi sikernek kevés. Sem a Nemtudomka, sem A tündérlaki lányok a kényesebb Ízlést és a magasabb kívánalmakat ki nem elégítik. Mind a kettő a szabad jellemű nőt akarja bemutatni. Az első egy olyat, aki erkölcsi (?) és anyagi támogatásával egyet istápol, a második már egy „hősnőt“, aki bérdijából eltart egy egész családot: anyját és három leánytestvérét. Stilizálásuk már csirájában hibáztatandó. Nemtudomka a lebujok és kávéházak gőzéből a pesti udvar hamis romantikájába csöppen, A tündérlaki lányok elvtelenséget, erkölcsi nihilizmust vegyítenek hihetetlen érzékenységgel. Lássuk csak őket közelebbről! Nemtu- domkát, az ibolyaárus kis lányt egy éjszakai mulatozásból élő nő ragadja ki az önfeledt gróf mámoros öleléséből, majd tudója lesz a háziúr fiával szőtt, holdvilágos szerelmének, végül mikor ez az apa részéről ellenzéssel találkozik, színésznőnek nevelteti, hogy aztán a házasság szent tüzében olvadjon fel minden: az ártatlanság a háziúr fiával, a női Maecenas egy rikkanccsal (I) élje napjait. Szerencsére operette, amelynek zenéje reminiscentiákkal tele s szövege színpadi termelésünk gondolatkörére fölötte jellemző. Bállá Mariska és Lakatos Ilonka tudásuk legjavát nyújtották. A tündéríaki lányok már szinmü, amely irodalmi babérokra is pályázik s a mai kor társadalmának akar tükröt mutatni. Szerző megfigyelése helyes lehet, alakjait elmésen, finoman kezelheti, de a mód a hogyan thé- máját tárgyalja, tisztára erkölcssértő. Az erény önző és követelő, a bűn önzetlen és becsvágyó, amaz csak ennek voltain juthat el czél-
